Baráthosi Balogh Benedek távol-keleti kutatásai (1908-1914) nyomában

Sántha István – Somfai Kara Dávid online előadása

2020. május 12.

Az előadás diasora

Az előadók Zoom beszélgetése a témáról (időtartam: 1 óra 3 perc)

Az előadás ismertetése:

Sántha István (ELKH BTK Néprajztudományi intézet, tud. főmunkatárs):

Ez volt a harmadik utazásunk az elmúlt két évben (2017‒2019) Belső-Ázsiában. Almásy György  és Vámbéry Ármin után, ez alkalommal Barátoshi Balogh Benedek nyomán az orosz Távol-Keletet, az Amur-mentét, Szahalint jártuk be és Hokkaidora is ellátogattunk. Az utazás előtt nem volt egészen egyértelmű, hogy mennyire pontosak Baráthosi megfigyelései, mennyire használhatóak több mint száz éve gyűjtött anyagai. Két szálat sikerült valamennyire felfejteni az utazás során. Meg kell jegyezni, hogy mindkettőben nagy jelentősége volt Baráthosi kutatásainak. Az egyik a sámánizmus hagyománya a térségben, pontosabban fogalmazva az itt élő népek sámánista gyakorlatainak mai helyezte. A másik ennek a földrajzilag és geopolitikailag bonyolult és összetett térségnek az etnikai viszonyaiba betekintést kapni, a ma megfigyelhető etnikai viszonyok dinamikáját érzékelni. Jelen előadás keretében én ez utóbbi jelenségkörben szerzett tapasztalatainkat kívánom megosztani  a Kőrösi Csoma Társaság érdeklődő közönségével. 

Somfai Kara Dávid (ELKH BTK Néprajztudományi intézet, tud. főmunkatárs):

Baráthosi Balogh Benedek 1908 és 1914 között többször is járt a Távol-Keleten (Japán, Oroszország, Kína). Fő kutatásait az Amur folyó menti tunguz népek (nanaj és ulcsa) között végezte, bár Szahalin szigetének őslakos népeit (ajnu, nyivh, ulta) is tanulmányozta. Gazdag fotó- és tárgygyűjteményét a Néprajzi Múzeum őrzi, akárcsak részben kiadatlan nyelvi és folklór anyagait. 2019 augusztusában a Klebelsberg-ösztöndíj támogatásával Sántha István és Somfai Kara Dávid egy hónapos tanulmányút keretében kereste fel Baráthosi terepmunkáinak helyszíneit (Habarovszk, Vlagyivosztok, Amur, Szahalin, Hokkaidó). Mivel korábban (1995‒2009) a dél-szibériai sámán hagyományokat tanulmányoztam, Baráthosi sámán anyagainak alapján arra voltam kíváncsi, milyen formában élnek tovább a spirituális hagyományok a térségben, milyen újfajta hatások érik az őslakosok hitvilágát a poszt-szovjet korban, miközben gőzerővel folyik a nyelvi és kulturális asszimiláció (akkulturáció).

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .