Az ojrát írásbeliség és az MTA Könyvtár Keleti Gyűjteményének ojrát kéziratai

Rákos Attila online előadása

A nyugat-mongol ojrátok a mongolság erős önálló identitással rendelkező csoportja, s a 13. századtól, a Nagy Mongol Birodalom létrejöttétől szerepelnek a történeti forrásokban. Az önálló ojrát írásbeliség a 17. századi politikai és vallási-kulturális felvirágzáshoz kötődően jött létre, melyben alapvető szerepet játszott az ojrát buddhista tudós szerzetes Zaya Pandita (1599-1662) munkássága és írásreformja, valamint az új írásbeliséget felkaroló ojrát államok. Az ojrát írásbeliség 17. századtól napjainkig nyúló történetén végigkövethető, hogyan válik egy elavuló korábbi rendszer hiányosságainak kiküszöbölését célzó, újító írásrendszer idővel maga is reformokra szorulóvá, illetve hogyan kezd önálló életet élni az alkotója által elsősorban buddhista vallási szövegek lejegyzésére létrehozott írás és irodalmi nyelv, jól megfelelve a hivatalos adminisztráció és a magánélet írásos szükségleteinek is, miközben az eredeti “mesterkélt” és “könyvízű” formájától eltávolodva új és új elemeket olvaszt magába az élő ojrát nyelvből. Az ojrát írásos könyvek, kéziratok, hivatalos és magándokumentumok érdekes nyelvi és helyesírási változatosságot mutatnak, ami jórészt az 1750-es években a mandzsu terjeszkedéssel szemben alulmaradt Dzsungár Birodalom központi normameghatározó szerepének megszűnéséből ered. Ez a változatosság egyúttal azt is mutatja, hogy a Kaszpi-tengertől Mongólián át Kínáig szétszórt csoportokban élő ojrátság az önálló politikai egység nélkül is fontosnak tartotta saját írásbelisége megőrzését és művelését, máig megőrizve sokat írott hagyományaiból.

A MTA Könyvtár Keleti Gyűjteménye mintegy 30 ojrát írásos dokumentumot őriz, jórészt kéziratokat a 18-20. századból. A buddhista művek ojrát fordításától a népi vallásossághoz köthető szövegeken át a mesékig és szótárakig terjedően változatos ojrát források feldolgozása jelenleg is folyik Birtalan Ágnes és Rákos Attila részvételével, s az előadás ezen dokumentumok példáján is szemlélteti a gazdag ojrát írásbeliség történetét és sokszínűségét.

Rákos Attila mongolista, az ELTE Mongol és Belső-ázsiai Tanszékének tudományos munkatársa, kutatási területét elsősorban az ojrát nyelvjárások és az ojrát írásos források nyelvének vizsgálata jelentik

Az előadás az alábbi két linken érhető el (videó, ill. prezentáció formátumban):

prezentáció

videó

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .