Égi táblák és könyvek. Tudás és tekintély az arámi nyelvű zsidó irodalomban, a mezopotámiai írnoki hagyomány tükrében

Fröhlich Ida előadása

2026. november 10. kedd, 17:30

ZOOM: https://us02web.zoom.us/j/89235783222

A tartalomból:

Az égi táblák és könyvek motívumait a Qumránban talált arámi Henok-gyűjtemény töredékei tartalmazzák. A mű ezen részét – hasonlóan a többi, Qumránban talált arámi műhöz – a telep létrejötte (Kr.e. 2. század közepe) előtt írhatták, és nem tükrözik a közösség körében született héber szövegek “szektás” szemléletét. A perzsa kori arámi szövegek a mezopotámiai birodalmak területén kisebbségben vagy diaszporában élő csoportok körében születtek, és az ékírásos irodalom erős hatását mutatják, amely feltehetőleg arámi közvetítéssel vált ismertté a nem ékírásos kultúrájú csoportok körében.

A qumráni Henok-gyűjtemény magját képező, bukott Virrasztókról szóló történet (1Hen 6-11, 15) jól ismeri a mezopotámiai ómen-értelmezések irodalmát és annak csillagászati-naptári alapjait. Ezt a hagyományt azonban polémikusan mutatja be, és maga a történet is értelmezhető a mezopotámiai asztrális mágia ellenhagyományaként. Hasonlóképpen tudatos konstrukció a henoki szoláris alapú 364 napos ideális naptár a mezopotámiai asztrális mágia alapjául szolgáló, lunáris alapú 360 napos ideális naptárral szemben. A gyűjtemény elbeszélő részei szerint Henok, égi útjai során égi táblákról – tehát ékírásos dokumentumokból – szerez kinyilatkoztatott csillagászati tudást, amelyet könyvtekercsekben ad át utódainak. A motívum formailag az ékírásos tudás arámi fordítások révén történt átadásának folyamatát modellezi; a kinyilatkoztatott tartalom azonban egy szubverzív módon, a szerzők teológiai és kulturális hagyományainak megfelelően átdolgozott tudás. Az égi táblákra való hivatkozás a tudás tekintélyre emelését, autorizálását szolgálja. A szövegek említik a bukott Virrasztók által ellopott égi táblákat is, amelyek azonban illegitim tudást, boszorkányságot, mágiát terjesztenek. Az égi táblák és könyvek motívumai tovább élnek a hellénisztikus kori arámi (Dán 7) és héber nyelvű (Jubileumok könyve) irodalomban.

Az előadó:

Fröhlich Ida, CSc (1984), a SzUTA Keletkutató Intézete, Szentpétervár (Leningrád); az MTA doktora (DSc, 2002); 2017 óta professor emerita, PPKE BTK. Kutatási területe a perzsa és hellénisztikus kor zsidóságának vallás- és irodalomtörténete, különös tekintettel a qumráni közösség hagyományára: a posztbiblikus irodalom történetszemlélete és történeti emlékezete, a qumráni prófétai interpretációk (pesarim) műfaja és sajátosságai, a qumráni emberkép és mágikus szövegek.

Legjelentősebb publikációi: ‘Time and Times and Half a Time …’. Historical Consciousness in the Jewish Literature of the Persian and Hellenistic Eras (JSOT Supplement Series 19, Sheffield: Sheffield Academic Press 1996), 248 p.;A qumráni szövegek magyarul (Studia Orientalia 1; Piliscsaba; Budapest: PPKE; Szent István Társulat 2000²), 590 p; 2026³, 701 o. (megjelenés alatt). További két magyar nyelvű könyv, magyar és angol nyelvű szerkesztett kötetek és több mint 150 tanulmány és könyvrészlet (nagyobb részük idegen nyelven).