Elfelejtett eredet:

iraki népszokások mágikus és animista elemei

Gergely Hanna előadása

2022. november 22. 17:30

ZOOM: https://us02web.zoom.us/j/89942270126

Babilon (Irak)

Az előadás az egyes iraki népszokásokban fellelhető univerzális elemeket vizsgálja két kérdést boncolgatva: (1) Miért lehetséges, hogy ugyanaz a szokás megvan földrajzilag és kulturálisan is eltérő területeken? (2) Hogyan próbálta (próbálja) meg az ember az uralma alá vonni a számára nagy fontossággal bíró, mégis nehezen érthető jelenségeket?

Az iraki népszokásokban fellelhető mágikus és animista gondolkodást az előadás konkrét példákon keresztül mutatja be:

> Animista: Farkasfog amulett, köldökcsonk szerepe, hajvágás és fürdetés (haj és vér), meddőség elleni praktikák (vizelet, anyatej).

> Mágikus: A baba elvitele a piacra (különböző színek, szagok, épületek, és fontosságuk okai), anyajegy és más elváltozások a gyermek bőrén, a szülés előtti tabuk (ne nézzen az anya erre vagy arra) fürdetés (különböző tárgyak a gyermek fürdővizébe és ezek okai).

Az előadás végén más népek szokásaiból vett néhány párhuzam is bemutatásra kerül.

Gergely Hanna az ELTE arab szakján végezte tanulmányait, majd ugyanott doktorált 2022-ben. Szakterülete a népi vallásosság, azon belül elsősorban az iraki népszokások tanulmányozása foglalkoztatja. Jelenleg Bécsben él.

Diószegi emlékülés

Diószegi Vilmos halálának 50. évfordulója alkalmából

2022. szeptember 27. kedd 17:30, ZOOM

Előadók: Szakál Anna, Szilágyi Zsolt és Sántha István

a Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Néprajztudományi Intézet munkatársai

Diószegi Vilmos (1923-1972) néprajzkutató és orientalista volt. Négy alkalommal (1957, 1958, 1960, 1964) járt Ázsiában (Dél-Szibériában és Mongóliában), ahol a szibériai és mongol népek elsősorban sámánista hitvilágát kutatta. Fő kutatási területe a magyarság honfoglalás előtti sámánista hitvilágának feltérképezése volt.

Az előadáson a Néprajztudományi Intézetben indult Diószegi programról, az NTI  Adattárába került új anyagokról és a 2022 júliusában Diószegi nyomán végzett mongóliai terepmunkáról lesz szó.

Az előadás ZOOM linkje:

https://us02web.zoom.us/j/82123334632

Meeting ID: 821 2333 4632

Japán császári rituálék

Rábai-Decsi Dóra előadása

2022. június 14. 17:30

Zoom: https://us02web.zoom.us/j/83314578474

Meeting ID: 833 1457 8474

Japánban mind a mai napig nagyon nagy jelentőséggel bírnak a hagyományosnak számító rituálék, ceremóniák vagy ünnepek. Éppen ezért sem meglepő, hogy ebben az esetben a császár személyéhez – a sintó mitológián alapuló központi szereplő révén – különféle specifikus rituálék kötődnek. Ezek közül a legjelentősebbek talán a Kinenszai, a Niinameszai és a Daidzsoszai ceremóniák, így ezek köré épül majd az előadás is. Ezen rituálék eredetileg a mezőgazdasági munkákhoz kapcsolódtak, az idő múlásával azonban egyre inkább veszítettek szakrális és vallási szerepükből, mára inkább ceremoniális jellegük miatt jelentősek, különösen mivel a császár személyéhez kötődnek. Az előadás az egyes rituálék történeti aspektusait és gyakorlati kivitelezésüket mutatja be

Az előadó: Rábai-Decsi Dóra, Kelet-Ázsia szakértő, a PPKE Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa, a Külgazdasági és külügyminisztérium MKÖ ösztöndíjasa.

Ērânšahrtól Irakig: a mezopotámiai kultúrák iráni aspektusai

Sárközy Miklós előadása

2022. június 7. kedd, 17:30

https://us02web.zoom.us/j/85830327784

Meeting ID: 858 3032 7784

Jelen előadás arra vállalkozik, hogy megpróbálja bemutatni az iráni kultúra régészeti, kulturális emlékeit a mai Irak területén Irak és Irán bonyolult, de egyben mindig is nagyon szoros történelmi kapcsolatrendszere fényében.  Ebben az előadásban Irak és Irán,  ez a két egymással határos, évezredek óta szerves kölcsönhatásban álló terület békés együttélését mutatja be az előadó, saját iraki terepmunkáin szerzett tapasztalatai segítségével. 

Az előadás első fele az iszlám előtti iráni dinasztiák,  az óperzsa,  a párthus és a szászánida korszakok ma is álló monumentális iraki (és iraki kurdisztáni) építészeti emlékeit mutatja be Uruk,  Hatra, Ktésziphón, Duhok preiszlám iráni építészeti emlékein keresztül. Mindezek mellett Sárközy Miklós az újjáéledő Irak  (és iraki Kurdisztán) múzeumai (Bagdad,  Bászra, Szulejmánija) ókori iráni régészeti hagyatékának jelenlegi helyzetére is kitér.  Az előadás második fele Irak iszlámkori épített örökségének iráni vallási és  kulturális kapcsolatait,  Irak Iránra gyakorolt hatását mutatja be Ukhaidir, Számarrá, Nadzsaf,  Kerbela, Kúfa esetében.

Ktésziphón. Sárközy Miklós felvétele, 2021.

Az iszlám Kambodzsában: muszlim kisebbségi lét az ősök hagyományai és a transzregionális kapcsolatok hálójában

Páll Zoltán előadása

2022. május 31. 17:30

https://us02web.zoom.us/j/81749169570 (ZOOM)

Meeting ID: 817 4916 9570

Kambodzsa, mely a világ egyik legrégibb monarchiája leginkább a Khmer templomépítészet és a Vörös Khmerek pusztításai miatt került be a köztudatba. Az ország virágzó és sokszínű muszlim kisebbsége ellenben kevés figyelemben részesül. Ez az előadás az ő jelenükbe és hagyományaikba kínál betekintést. 

Kambodzsába az iszlám főleg a mai Vietnam déli részéről menekült csám népességen, és a folyók mentén megtelepedett maláj és más, a délkelet-ázsiai szigetvilágból jött kereskedőkön keresztül érkezett. A muszlim kisebbség mára az ország szinte minden területén megtelepedett. Ellentétben több régió béli állammal, az itteni muszlimok jó kapcsolatokat ápolnak a mindenkori hatalommal és viszonylag súrlódás mentesen élnek együtt a Buddhista többséggel. A kambodzsai muszlim közösség vallási diskurzusát, gyakorlatait és hagyományait tekintve rendkívül sokszínű. A csám tradíciók, a dél felől terjedő maláj logoszféra, a régióban domináns sáfiʽi jogi iskola és a Közel-Keletről több hullámban érkező reformista/szalafi áramlatok mind formálták a közösség arculatát és intézményrendszereit.

Páll Zoltán az ELTE-n végzett arab szakon, majd az Utrechti Egyetemen doktorált szociálantropológiából. A PhD fokozat megszerzése után Indonéziában, Yogyakartában tanított társadalomtudományokat a Sunan Kalijaga Nemzeti Iszlám Egyetemen (Universitas Islam Negeri Sunan Kalijaga), majd 2014 és 2020 között a Szingapúri Nemzeti Egyetem Közel Keleti Intézetében (National University of Singapore, Middle East Institute) dolgozott kutatóként. Jelenleg az Osztrák Tudományos Akadémia Szociálantropológiai Intézetében (Institute for Social Anthropology – ISA) kutató. Főbb kutatási területei az iszlám Kambodzsában, a szalafita mozgalom fejlődése a Közel-Keleten (főleg Libanonban és Kuvaitban) és Déleket-Ázsiában, a muszlim transzregionális hálózatok evolúciója és dinamikája Déleket-Ázsiában és a Közel-Keleten.

A Ligeti-hagyaték az Akadémiai Könyvtár Keleti Gyűjteményében

Rottár Máté előadása

2022. április 12. 17:30

ZOOM https://us02web.zoom.us/j/84907362069

A világhírű orientalista, Ligeti Lajos (1902-1987) kéziratos hagyatékát az MTA Könyvtára őrzi. Az előadás e hagyaték egységeinek átfogó formai és tartalmi ismertetése után részletesen mutatja be annak a Keleti Gyűjteménybe került darabjait, különös tekintettel azokra a dokumentumokra, amelyek Ligeti Lajos 1930-as évekbeli gyűjtéseinek kiadatlan anyagát tartalmazzák.

Az előadó Rottár Máté mongolista, 2019. október. 1. óta az MTA KIK Keleti Gyűjteményében “Fiatal Kutató” ösztöndíjasként a Ligeti-hagyaték rendezésének, kutathatóvá tételének és részleges feldolgozásának feladata mellett ellátja a mongol–mandzsu kézirat- és nyomat gyűjtemény kurátori teendőit.

Gyula népe. Madzsgarok a 10. századi muszlim földrajzi irodalomban

B. Szabó János és Sudár Balázs előadása

2022. március 8. 17:30

https://us02web.zoom.us/j/83909316634

Meeting ID: 839 0931 6634

A korai magyar történelem kutatói nagyon korán felfigyeltek a muszlim történeti és földrajzi munkákra, de a forráscsoport csak Ibn Ruszta szövegének publikálása után (1869) vált igazán fontossá. Mivel a szöveg – illetve a szövegcsalád, az ún. Dzsajhání-hagyomány – magyar fejezetét a kutatók többnyire elődeink etelközi tartózkodására vonatkoztatták, keletkezési idejét pedig a 870-es évekre tették, ebben látták a legkorábbi magyarokra vonatkozó forrást, amely ráadásul – a korban egyedüliként – magyar, pontosabban madzsgar néven nevezte meg a leírt népet.

Ha azonban a szöveghagyomány egészét, és nem csupán annak magyar fejezetét tesszük vizsgálat tárgyává, és keletkezési körülményeire is figyelmet fordítunk, meglepő eredményekre jutunk. A 19–20. század fordulóján a szöveg datálására felhozott érvek mára már nem tarthatóak, sőt, kifejezetten más irányba mutatnak, éppúgy, ahogy a szöveg történeti háttere is: a 10. század elejére. Földrajzi értelemben pedig a Volga alsó folyásának környezetéről esik benne szó, és nem a jóval nyugatabbra eső etelközi területekről. Ebből viszont az következik, hogy nem a honfoglaló magyarokat írja le, hanem a keleten maradottakat, akiknek a történetére ilyen módon némi fény vetül. Ebben az esetben azonban a magyar őstörténetkutatás számos vitája egészen más megvilágításba kerül.