Istenek a képernyőn – Szivák Júlia előadása

2021. június 1. 17:30

https://us02web.zoom.us/j/86363063144?pwd=bFBhNURGTWtJWi9wYTdHdkRlcXUydz09

Hogy jelenik meg a vallás és mitológia az indiai televízióban? Mi köze Ráma hercegnek a dohányzáshoz? Hogy lehet az ember milliárdos aszkéta? Az előadás arra törekszik, hogy bemutassa, hogyan jelennek meg a hinduizmushoz kapcsolódó vallásos történetek, legendák és eposzok, illetve hogyan változott meg a vallásgyakorlás a digitális média hatására Indiában.

Az előadó: Szivák Júlia indológus, a PPKE BTK Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoportjának tudományos segédmunkatársa. Tudományos érdeklődési területe az indiai populáris zene és film.

Hagyomány és örökség Kínában: A kínai sibék családfaíró hagyományának örökségesítése

Sárközi Ildikó előadása

2021. április 13. 17:30-19:00

https://us02web.zoom.us/j/85759596118

Guan Wenming családfaíró az újonnan épült “ősi városban” sétál (Fotó: Sárközi Ildikó, 2019)

Északnyugat-Kínában, a Xinjiang Ujgur Autonóm Terület Chabucha’er Sibe Autonóm Járás Ötödik falvában él egy idős sibe ember, akit közössége családfaíróként ismer. Ennek az embernek van egy közel hatvan sibe klán családfáját tartalmazó gyűjteménye. A gyűjteményt a sibe politikai elit 2015-ben szerette volna megvásárolni, hogy a kínai szellemi kulturális örökség által inspirált monumentális tervüket megvalósítva összegyűjtsék és publikálják valamennyi xinjiangi sibe klán családfáját. Tervüket azonban sem a családfaíró öregember, sem a sibék egy jelentős része nem támogatta, hiszen a családfaírás hagyománya tiltja, hogy bármely klán tagjai idegenek előtt feltárják családfáikat. Függetlenül attól, hogy a sibe politikai elit által tervezett könyv megszületik-e valaha, a történet így is jól példázza, hogy a szellemi kulturális örökség program számos konfliktus forrásává válhat. Az előadó e problémakörbe szeretne betekintést nyújtani, különös tekintettel a vallási hagyományok kulturális örökséggé válásának kérdésébe.

Sárközi Ildikó Gyöngyvér kulturális antropológus, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének tudományos munkatársa, illetve a Károli Gáspár Református Egyetem Keleti Nyelvek és Kultúrák Intézete Kínai Tanszékének egyetemi adjunktusa. Kulturális antropológiai terepmunkáit 2010 és 2019 között a kínai sibe etnikum között végezte mind Északkelet-Kínában, mind az északnyugat-kínai Xinjiang Ujgur Autonóm Terület vidékén. Kutatásai középpontjában eredetileg a nemzetépítés, a történetírás és az identitásformálás összefonódásának kérdése állt. Jelenleg a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal „OTKA” fiatal kutatói kiválósági programjának keretében vezeti az Örökségesítés és szekularizáció Kínában (1949-től napjainkig) című kutatóprojektet.

Út Dvīpāntarába. Egy elképzelt tengeri expedíció Ceylonból Laṅkāra

Dezső Csaba online előadása

Március 16. kedd 17:30-19:00

https://us02web.zoom.us/j/81651287995?pwd=SmdXOVFsVzZrSE5LR0ZNaUVRMU0yUT09

Kr.u. 1000 körül Dhanapāla, a Paramāra király udvari költője megírta Tilakamañjarī című prózáját. Ebben a hosszú irodalmi alkotásban szerepel egy tengeri expedíció, melyet Siṃhala hercege vezet, hogy megbüntesse a Suvela hegynél élő engedetlen vazallusait. Az expedíció leírásában a költő a tengeri út realisztikus részleteit vegyíti fantasztikus kalandokkal. A figyelmes olvasó az indonéz szigetvilág kultúrájára emlékeztető leírásokkal találkozhat, és szétnézhet Laṅkā szigetén is. Dhanapāla művét a korabeli (zömmel dzsaina) fiktív tengeri útleírások kontextusában is érdemes olvasni, megvizsgálva ezeknek az expedícióknak a céljait a „turizmustól” a zsákmányszerzésig.

Alamūttól Badakhshānig: a Sarguẕasht-i Sayyidnā kéziratos hagyománya és kéziratai

Sárközy Miklós előadása

2021. február 16-án 17:30-kor a ZOOM-on keresztül

Az előadás az alábbi linken lesz elérhető:
https://us02web.zoom.us/j/85215536532?pwd=QVN6WG84S2QrN1dXY1k1Ym1CRDBDQT09

Meeting ID: 852 1553 6532
Passcode: 311614

Az előadó, Sárközy Miklós, iranista, történész, a Károli Gáspár Református Egyetem Történettudományi Intézetének egyetemi docense.

Az előadás tartalma:

Jelen előadás a Sarguẕasht-i Sayyidnā (‘A mi urunk története’) szöveghagyományát igyekszik nyomon követni a 11-13. századi Nizārī Ismāʿīlī Imámátus korától a huszadik századi Badakhshānig, az ott keletkezett vagy onnan származó és nemrég felfedezett Sarguẕasht-i Sayyidnā kéziratokig.

Sarguẕasht-i Sayyidnā cím eredetileg Ḥasan-i Ṣabbāḥ (1095-1124), a nizārī ismāʿīlī állam alapítója krónikájának az elnevezése volt, mely az utóbbi évekig csak ilkhānida és timúrida kori klasszikus perzsa történeti munkákból (Juwaynī, Rashīd-al-Dīn, Kāshānī etc.) volt ismert. Önálló szövegként azonban nem maradt ránk egészen a mostani Sarguẕasht-i Sayyidnā-kéziratok felfedezéséig.

Jelen előadás a londoni Institute of Ismaili Studies-zal közösen végzett, 2014 és 2020 közötti kutatómunka eredménye, melynek eredményeképpen Sárközy Miklósnak sikerült kilenc új, eddig ismeretlen és a Sarguẕasht-i Sayyidnā-tradícióhoz kapcsolódó kéziratot elemeznie. Az előadás nagy részében a hat év alatt összegyűjtött iráni, afganisztáni, indiai és tadzsikisztáni Sarguẕasht-i Sayyidnā kéziratok kerülnek bemutatásra, azok hagyományrétegeire, keletkezésük kontextusára és kéziratos érdekességeire fókuszálva.

Mezőgazdasági földek muszlim alapítványokban: esettanulmány a késő oszmán Egyiptomból, 1869

Mestyán Ádám előadása

Az előadás ideje: 2021. január 12. 17:30

Zoom link: https://us02web.zoom.us/j/87872580985

Az előadás Egyiptommal, mint “kedivátussal”, egy késő oszmán különleges tartománnyal foglalkozik. Azt szeretném bizonyítani, hogy a muszlim alapítványi mezőgazdasági földek hasznos jogi eszközök voltak a kedivátus kormányzatának fiskális modernizációjában. A kormányzók megadóztatták és elidegeníthetővé tették az ilyen földeket. Egy 1869-es alapítványi okirat (huddzsa vakfijja) részletes elemzésével bizonyítom ezt a tételt. Az okirat Hósjár asszony, Iszmáíl kedive anyjának alapítványát tanúsítja és részletes betekintést nyújt a korabeli földhivatali szabályozásba és a földbirtok tulajdonjogának dokumentációjába. Előadásomban az egyiptomi adminisztrációt a késő oszmán földjogi változások kontextusában mutatom be. Így a muszlim alapítványok a modernizációban általában játszott szerepéről folyó vitához is hozzájárulok.

MMA támogatás

A Kőrösi Csoma Sándor nyomdokain szakmai program megvalósítását a 2020. évben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta. Köszönjük a támogatást!

A „Maḫzan al-asrār” jelenség és Ḥaydar Ḫvārizmī „Maḫzan al-asrār” címen ismert elbeszélő költeménye

Péri Benedek online (Zoom) előadása

2020. december 8. kedd 17:30

https://us02web.zoom.us/j/3652880772

Meeting ID: 365 288 0772

Idén november végén jelent meg az MTA Könyvtár és Információs Központ gondozásában egy, a Keleti Gyűjteményben őrzött keleti török (csagatáj) nyelvű kézirat kiadása és a szöveg angol verses fordítása. Ḥaydar Ḫvārizmī (megh. 1415 után) elbeszélő költeményének kézirata a Perzsa O. 81 jelű kolligátumban található, melynek másik szövege egy valószínűleg 11. századi, elveszettnek hitt perzsa pornográf költemény. Bár a kézirat datálatlan és a másolás helye sem ismert, úgy tűnik, hogy Iránban készülhetett valamikor a 15–16. században, s innen került későbbi oszmán tulajdonosaihoz. A kézirat érdekessége, hogy mindkét szöveget illusztrációk díszítették volna, a helyüket ki is hagyták, ám a képek nem készültek el. Különös módon, a Ḥaydar Ḫvārizmī munkáját tartalmazó kéziratok között aránylag sok az illusztrált példány. A legkorábbi egy kínai papír használatával összeállított, 15. századi timurida kori kézirat, de a szövegnek olyan, 17. századi szafavida változata is fennmaradt, melyet a korszak legnevesebb kalligráfusa, Mīr ʿImād (megh. 1615) írt és legismertebb festője, Riżā-yi ʿAbbāsī (megh. 1635) illusztrált. Az előadás a kor irodalomtörténeti hátterébe ágyazva bemutatja a költőt és költeményét, majd annak igyekszik utánajárni, hogy egy látszólag jelentéktelen keleti török szövegnek miért van viszonylag sok illusztrált kézirata.