Egy elfeledett forrás értékelése az oral history és a nyelvtudomány szempontjából
Baski Imre online előadása
2025. február 11. 17:30
Az előadás egy eleddig publikálatlan krími tatár szövegre épül, amelyben Fazil Edilerszki krími tatár hadifogoly saját tapasztalatai alapján számol be a muszlim katonákat az orosz cári hadseregben az első világháború idején ért embertelen bánásmódról és diszkriminációról.
A szöveg [jelzete: MTA KIK Keleti Gyűjtemény Török Qu. 111/1 (922/1976, mikrofilm A 8657/VI), Ligeti Lajos adománya. Kúnos Ignác feljegyzései, 1. füzet. (oldalszámozás nélkül)] részletesen bemutatja a hadifogságba vezető út állomásait, a csatákat, a fogságba esés körülményeit és a tábori életet. Fazil Edilerszki narratívájának történelmi értéke abban rejlik, hogy tapasztalatait szabadon és cenzúrázatlanul oszthatta meg. Az előadás az elbeszélés néhány fontos részét a szóbeli történelem szempontjából értékeli, és összehasonlítja az orosz szakirodalomban található releváns megállapításokkal, miközben rövid részleteket közöl a szöveg ominózus helyeiről.
Edilerszki, Akmesdzsit (ma Szimferopol) lakosaként, annak nyelvjárási sajátosságait tükrözi. Nyelvészeti elemzése alapján a szöveg a középső (átmeneti) dialektusokra jellemző kettősséget mutatja, déli (oguz) és északi (kipcsak) vonásokkal. Hosszú orosz nyelvi környezetben való tartózkodása miatt elbeszélése számos orosz eredetű szót is tartalmaz. Az előadás felidézi továbbá az elbeszélésben előforduló orosz és egyéb idegen eredetű tulajdonneveket is.
Az előadót kunsági származása és a kunok nyelve iránti érdeklődése vezette a turkológiai tanulmányok felé. Beiratkozott a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem orosz nyelv és török filológia szakára. Egyetemi évei alatt érdeklődése a magyar és török névkutatás felé irányult. A török nevek kutatásával 1976-ban kezdett foglalkozni Rásonyi László turkológus irányításával. 1983-ban szerezte meg egyetemi doktori, 1996-ban pedig PhD fokozatát. 1982 és 1983 között az ELTE Török Filológiai Tanszékén kutatóként és oktatóként tevékenykedett. Kakuk Zsuzsa mellett Kúnos Ignác kazáni és krími tatár mesegyűjteményének a filológiai kutatásában és az eredmények publikálásában vett részt. Tudományos kutatóként a Magyar Tudományos Akadémia Altajisztikai Kutatócsoportjában, nyugdíjazása előtt pedig a Közép-Ázsiai Kutatócsoportban dolgozott.