A török Buda – egy készülő kötet tanulságai

Sudár Balázs és Papp Adrienn előadása

2024. február 13. kedd, 17:30

Buda a középkori Magyar Királyság egyik legvirágzóbb városa, egyúttal kormányzati központja volt. A török időkben más hangsúlyokkal, más keretek között ugyan, de megőrizte e helyzetét: bár az Oszmán Birodalomban nem számított különösebben jelentős településnek, de a teljes északnyugati határvidéket innen irányították, és a régió legnagyobb és minden szempontból legerősebb muszlim közösségének adott otthont.  A hódoltság 145 évének megismerése éppen ezért nagyon lényeges: egy a magyartól és a nyugati kereszténységtől sok tekintetben eltérő életszemlélet honosodott meg a falak között, amely ugyan nem pusztította el azonnal a korábbi életformát, de fokozatosan kiszorította azt, és sajátjával helyettesítette. A 17. századra a város fejlődése teljesen új pályára állt, és az előzmények folyamatossága lényegében megszűnt. Ezt az „új világot” viszont az 1686. évi visszafoglalás tüntette el nyomtalanul, s amikor új élet indult a falak között, az már csak földrajzi kereteit tekintve volt a korábbi időszak folytatója, de valójában egy új város született meg. A török hódoltság kora tehát egyértelműen töréspont Buda életében, s egyfajta zsákutcaként értelmezhető: a város ugyan fejlődött, de más szabályok, más elgondolások alapján, mint korábban, és természetesen más irányban, mint az a korábbiakból következett volna. A királyság fővárosából muszlim tartományi központtá vált.

Dr. Papp Adrienn, az ELTE BTK történelem, török és régészet szakát végezte el, 2004 óta a Budapesti Történeti Múzeum Középkori Főosztályának munkatársa, 2017 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézetében oktat késő középkori és kora újkori régészetet. Főként Budapest területén vezet régészeti kutatásokat, a legfontosabb török kori feltárásai: a budai török fürdők, a budai pasák budavári palotája, a Gül baba türbe, a Margit körút melletti török temető és a Bem tér melletti török kori városrészlet kutatásai.

Dr. Sudár Balázs, az ELTE BTK történelem és török szakán végzett. 2003-tól az MTA/HUN-REN Történettudományi Intézet munkatársa, ahol 2014 és 2019 között a Magyar Őstörténeti Témacsoport vezetője volt, jelenleg a Kora Újkori Osztály tudományos főmunkatársa. 2019-től a Budapesti Történeti Múzeum muzeológusaként is dolgozik. Kutatásai az őstörténet és a turkológia területére összpontosulnak. Jelentős monográfiája a 2014-ben megjelent Dzsámik és mecsetek a hódolt Magyarországon című kiadvány. Kutatásai eredményeit zenészként is kamatoztatja: 1997-ben alapította a klasszikus török zenét játszó Camlar együttest. Tagja a Magyar Történelmi Íjásztársaságnak.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .