Magyar táncosnők Egyiptomban az 1930-as években: sorsok, arcok, mozdulatok

Balogh János Mátyás előadása

Időpont: 2019. október 15. kedd du. fél hat

Helyszín: 1088 Budapest, Múzeum körút 4/B, félemelet 172.

A két világháború közötti Egyiptom néhány száz fős magyar kolóniájának leghíresebb alakja kétségtelenül Almásy László volt. Az azonban kevésbé ismert, hogy magyar „artisták” (előadóművészek) és táncosnők százai is eljutottak ekkor a Nílus partjára – hónapokig, vagy akár évekig is dolgoztak az ország nyugatias mulatóiban. Az előadó a táncosnők reputációját, konfliktusaikat, illetve egyéni sorsukat és motivációikat tárgyalja.  Kiemelten foglalkozik a táncosnők egyiptomi fényképhasználatával. Az előadás során bemutatásra kerülnek többek között pikniken készült amatőr fotók, „hagyományos” portrék, portfólió-albumokból származó képek, Photomaton-fotókabinban készült felvételek, továbbá egy neves fotóművész Kairóban készült fényképei is.

Az előadó:

Balogh János Mátyás PhD – történész, főlevéltáros (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára). Történelmet és iranisztikát tanult Budapesten (ELTE BTK); iranisztikai, illetve vállalattörténeti képzéseken vett részt Teheránban, Nápolyban és San Geminiben. 2014-ben védte meg vállalattörténeti disszertációját az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskolájának Társadalom- és Gazdaságtörténeti Programján. Évek óta foglalkozik ego-dokumentumokkal, naplókkal (Lowetinszky János József naplójával), két világháború közötti migrációtörténettel (magyar munkavállalók külföldön), valamint fotótörténettel (tömegtermelésű portréfotózás a 20. század első felében).

Folklórszövegtől a szótárig

Kérdések és megoldások Kúnos Ignác krími tatár szövegeinek a közzététele kapcsán

Baski Imre előadása

Helyszín: 1088 Budapest, Múzeum körút 4/B

Időpont: 2019. szeptember 24. kedd du. fél hat

Közel egy emberöltő telt el azóta, hogy a t. Társaság előadást hallhatott Kúnos Ignác (1860-1945) török-tatár népköltési gyűjteményéről, ezért újfent szükségesnek látszik a hagyatéknak és magának a gyűjtőnek a bemutatása. Az immár több mint száz éves hagyaték egyes részeinek rövid ismertetésével egyidejűleg utalás történik azokra a szövegkiadásokra, szótárakra és egyéb tudományos munkákra, amelyek a szóban forgó gyűjtemény felhasználásával születtek az elmúlt fél évszázadban.

A fentebb vázolt visszatekintés után az előadó rátér a gyűjtemény krími tatár nyelvű részének a leírására, amelynek során összeveti az eddigi kiadásokban alkalmazott átírási rendszereket és szövegfeldolgozási (szövegkiadási) elveket, módszereket. Sajnálatos, hogy az évtizedekre elhúzódó szövegfeldolgozás, az időközben meg-megváltozó kutatói koncepció, valamint a kiadóról kiadóra eltérő (tipográfiai) igényekhez való alkalmazkodás eredményeképp a már megjelent szövegkiadások (dalok, találós kérdések, szójegyzékek) meglehetősen heterogén képet mutatnak, és az eredetire alig hasonlítanak.

Az előadó a továbbiakban kifejti a saját szövegkiadói koncepcióját, amelynek az a lényege, hogy a szövegkiadás során a lehető legnagyobb mértékben meg kell őrizni a szövegemlék (dokumentum) eredeti írásrendszerét. A további filológiai munkálatokat (jegyzetek, magyarázatok, átírási táblák készítése stb.) ennek az elvnek kell alárendelni. Az előadó által követett szerkesztési elvek gyakorlati megvaslósulását a kiadás előtt álló krími tatár mesék példáján kerülnek bemutatásra.

A mesék kiadásra való előkészítésével egy időben készül a teljes krími tatár gyűjtemény (dalok, találós kérdések és mesék) lexikáját magába foglaló többnyelvű (krími tatár – orosz – angol – török/magyar?) szótár is. Az előadás végén a hallgatóság betekintést nyerhet a tervezett szótár összeállításával kapcsolatban felmerülő lexikográfiai kérdésekbe is.

Baski Imre turkológus, az MTA-ELTE Közép-ázsiai Kutatócsoportjának nyugalmazott tudományos főmunkatársa. Fő kutatási területe a névkutatás. Kidolgozta egy török tulajdonnévi adatbázis összeállításának a módszerét.

Schütz Ödön emléknap 2019

Meghívó a Kőrösi Csoma Társaság és a Mongol és Belső-ázsiai Tanszék közös rendezvényére

Időpont: 2019. június 4. kedd, 17:30

Helyszín: ELTE, BTK, 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/B, félemelet 172

Program

Köszöntők:
Birtalan Ágnes tanszékvezető, a Társaság elnöke és Serkisian Szeván, a Parlament örmény nemzetiségi szószólója

Beszámoló az ELTE BTK-n folyó kaukazológiai oktatásról

Zsigmond Benedek :
Az indiai örménység nyelve az Azdarar tükrében

Armen Grigoryan :
Egy évvel az örményországi bársonyos forradalom után: reformok és kihívások (angol nyelvű előadás)

Örmény ételkóstoló (Serkisian Szeván)

Szegmentált ágazatok: Rokonsági rendszer és konfliktusok a közel-keleti nomád társadalmakban

Szombathy Zoltán előadása

Időpont: 2019. május 7. 17:30

Helyszín: 1088 Budapest, Múzeum körút 4/B, félemelet 172.

A Közel-Kelet és Afrika számos harcias nomád népcsoportjára jellemző rokonsági rendszert az antropológiai szakirodalom a szegmentált ágazatok rendszereként emlegeti. Ilyen rokonsági rendszert találunk többek között az arab nyelvű közel-keleti beduinoknál, a Szahara berber nomádjai között, illetve Afrika északkeleti részének muszlim és nem muszlim pásztornépeinek nagy részénél (pl. szomálik, afarok, bedzsák, nuerek). Az előadás ennek a nagyon jellegzetes társadalmi berendezkedésnek a legfőbb jellemzőit kívánja bemutatni, továbbá áttekinti azt, hogy hogyan nyomja rá a bélyegét ez a társadalomszerkezet egy sor jelenleg is dúló politikai konfliktus és háború alakulására (pl. líbiai, iraki, jemeni, szomáliai, dél-szudáni polgárháború).

Szombathy Zoltán az ELTE Sémi Filológiai és Arab Tanszékének vezetője. Kutatási területe a Közel-Kelet és az iszlám világ társadalomtörténete és néprajza. Az arab nyelv és kultúra mellett szuahéli és indonéz nyelvvel, illetve a fekete-afrikai és délkelet-ázsiai iszlám kultúrával is foglalkozik. Több magyar és idegen nyelvű könyv szerzője. Kutatóként több évet töltött az Egyesült Államokban, Nyugat-Európában és az arab világban. Az utóbbi években a délkelet-ázsiai térségben folytatott antropológiai terepmunkát a népi iszlám vallásosság tárgykörében.

Bartók nyomában török népek között

Sipos János előadása

Helyszín: 1088 Budapest, Múzeum körút 4/B félemelet 172.

Időpont: 2019. április 16. kedd, 17:30

Az előadásról:

Mit tenne a népzenekutató Bartók Béla ma?

Egy nagyszabású keleti népzenei gyűjtőmunka folytatása

Előadásában Sipos János a magyar népzene keleti, elsősorban törökségi-mongol illetve finnugor kapcsolatait vizsgálja. Áttekinti a korábbi vizsgálatokat és azok eredményeit, majd beszámol saját kutatásainak tapasztalatairól. Végigkövethetjük, ahogy a magyar kutatás a magyar zenei őstörténet keleti szálainak kibogozására tett erőfeszítésekből egy hatalmas ázsiai terület összehasonlító zenei elemzésévé válik. Az előadás során az előadó helyszíni videofelvételei segítségével közelebbről is megismerkedhetünk néhány török nép zenéjének a magyar kapcsolataival.

Az előadó:

Dr. Sipos János, az MTA BTK Zenetudományi Intézetének főmunkatársa, az MMA Művészetelméleti Tagozatának akadémikusa és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára.

1993 óta gyűjt törökök, azerik, kaukázusi és törökországi karacsájok, kazakok, mongolok, kirgizek, és más népek között a British Academy, Melon Foundation, Tokyo Foundation, Fulbright Scholarship, OTKA és más ösztöndíjak támogatásával. Az elmúlt 30 évben mintegy 10.000 dallamot vett fel, ebből lejegyzett és elemzett mintegy 8.000-et, melyek közül számosat publikált is.

Alapítója az International Council for Traditional Music (ICTM) Music of the Turkic-speaking World kutatócsoportjának, publikációinak száma 134 (idegen nyelvű 42), konferencia részvételei 63 (40 nemzetközi). Magyar, angol illetve törökségi nyelveken eddig 18, többnyire úttörő könyve jelent meg, melyek nagy részben saját kutatómunkájára támaszkodtak.

Publikációinak, kutatásainak és gyűjtéseinek egy jelentős része megtekinthető a háromnyelvű www.zti.hu/sipos_gyujtesek, valamint az academia.edu weblapokon.

Bemutatkozik a Kádár László Mongolisztikai Kutatásért Alap

Az Alap által 2018-ban támogatott fiatal kutatók mutatják be terepmunkáikat

Gecse Adrienn: Betekintés néhány női ötvös életébe

Éliás Boglárka Anna: 21. századi kihívások a mongol nomád pásztor számára

Tolnai Katalin: Mongólia a 10. században – madártávlatból

Helyszín: 1088 Budapest, Múzeum körút 4/B félemelet 172.

Időpont: 2019. március 19. 17:30

Szentből játékbaba? Daruma, a japán keljfeljancsi

Mecsi Beatrix előadása

2019. február 19. 17:30

1088 Budapest, Múzeum körút 4/B félemelet 172.

A Daruma baba az egyik legnépszerűbb szerencsehozó talizmán Japánban. Nincs keze, se lába, és a szeme is üres újkorában: az egyik szembogarát akkor festik rá, amikor kívánnak valamit, a másikat pedig csak akkor, ha teljesült a kívánságuk. Politikai választások után mindig megjelenik egy óriás Daruma baba a tévéképernyőkön és az újságok hasábjain, amint az új miniszterelnök nagy nyilvánosság mellett berajzolja a szemét győzelme jelképeként. De mi is ez a Daruma tulajdonképp? Nem más ő, mint a Zen (Chan) buddhizmus alapítója, az indiai eredetű Bódhidharma, aki nem csak komoly vallásalapítóként, hanem keljfeljancsi alakjában is megjelenik a japán buddhista templomokban és mindennapi életben. De hogyan lett a szentből játékbaba? Az előadás erre a kérdésre keresve választ, számos példát mutat be Bódhidharma, vagyis Daruma képzőművészeti ábrázolásaiból és a populáris kultúrában, a japán mindennapi életben betöltött szerepéről. Összevetve Kelet-Ázsia más országaival, ahol a Chan buddhizmus és Bódhidharma tisztelete megjelent, különösen szembetűnő a Japánban megfigyelhető népszerűsége és popularizálódása, amely különbségek szintén bemutatásra kerülnek.

Mecsi Beatrix a kiotói Hōrinji templom Daruma csarnokában

Az előadó:

Mecsi Beatrix művészettörténész, koreai és japán szakos bölcsész, habilitált tanszékvezető egyetemi docens az ELTE Távol-keleti Intézetében. Doktori fokozatát a University of London School of Oriental and African Studies (SOAS) művészettörténet-régészet szakán szerezte 2004-ben. Tanított többek között a SOAS művészettörténet-régészet szakán, a londoni Sotheby’s kelet-ázsiai művészet MA programján, a szöuli Yonsei Egyetemen (Dél-Korea), jelenleg pedig az ELTE-n és számos európai országban tart kurzusokat és előadásokat a kelet-ázsiai művészetről. Rendszeresen publikál tudományos folyóiratokban középkori, kelet-ázsiai és kortárs művészeti témákban.

MMA támogatás

A Kőrösi Csoma Sándor nyomdokain szakmai program megvalósítását a 2018. évben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta. Köszönjük a támogatást!

Drigum király és fiainak legendája – Orosz Gergely előadása

Az előadás ideje: 2019. január 15. 17:30

Az előadás helye: 1088 Budapest, Múzem körút 4/B félemelet 172.

A tibeti császárkor legendái közül az egyik legfontosabb Drigum király és fiainak története. A szinte minden krónikában megtalálható narratíva, egyéb funkciói mellett, alapvetően az isteni eredetű tibeti uralkodók halandóságának és temetkezési szokásaik eredetének magyarázatául szolgált. Az előadás a történet számos változata közül a 9. század közepén keletkezett Ótibeti krónikában található variánst elemzi.  Bár e változat jól ismert a tibesztikában, és több nyugati nyelvű fordítása is készült, az előadás új megvilágításba helyezi a történetet két régi paradigma, Vladimir Propp és Victor Turner elméletein keresztül.

Orosz Gergely tibetista, Khyentse Fellow az ELTE BTK TKI Buddhizmus-Kutatás Központjában és  a tibeti gyűjtemény kurátora az MTA Könyvtár Keleti Gyűjteményében.

Pelliot Tibétain 1287 részlet



A “szarvas démon” és a pészah


Fröhlich Ida előadása

Helye: 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/B félemelet 172.

Időpontja: 2018. november 13-án kedden du. fél hat órakor

A 11Q11 jelzetet viselő qumráni kézirat négy apotropaikus és exorcisztikus kompozíciót tartalmaz, amelyeket szerzőik egy 364 napos év négy liminális napjára, a napéjegyenlőségekre és napfordulókra (a hiedelmek szerint az emberi közösségek elleni különös démoni támadások időszakai) szántak. A harmadik ének a tavaszi napéjegyenlőség idejére (a 364 napos naptárban a pészah előestéje) szolgált, egy szarvas démon elűzésére. A szöveg a démon alakját a qumráni közösség hiedelmeit alapvetően meghatározó, a fizikai „rossz” démoni eredetét tárgyaló arámi Henok-gyűjtemény hagyományával kapcsolja össze. Másfelől a „szarvas démon” az egyiptomi „tíz csapás” legsúlyosabbikát, az egyiptomi kivonulás előestéjén megjelenő, személytelenített „pusztító” (ha-mašḥīt) alakját idézi (Ex 12:23). A Kr.e. 2.sz-i Jubileumok könyve az évi ünnepkör legfontosabb ünnepének tartja a pészahot, amelynek  megünneplése az emberi közösségekre leselkedő démoni támadások elhárításának egyetlen hatásos, immanens isteni törvényen alapuló eszköze. A „szarvas démon” elleni apotropaikus formula, a pészah idejével és gyermekekkel kapcsolatban – de a henoki utalás nélkül – ismert varázstálak és geníza-dokumentumok szövegeiből is.

Fröhlich Ida CSc. (1984) történelem, a SzUTA Keletkutató Intézete, Szentpétervár (Leningrád); az MTA doktora (DSc, 2002), egyetemi tanár (hebraisztika, ókortörténet), PPKE BTK. Kutatási terület: a perzsa és hellenisztikus kor zsidósága (történelem és vallástörténet), a qumráni közösség hagyománya. Legjelentősebb publikációk: ‘Time and Times and Half a Time …’. Historical Consciousness in the Jewish Literature of the Persian and Hellenistic Eras (JSOT Supplement Series 19, Sheffield: Sheffield Academic Press 1996), 248 p.; A qumráni szövegek magyarul (Studia Orientalia 1; Piliscsaba; Budapest: PPKE; Szent István Társulat 20002), 590 p. További két magyar nyelvű könyv, magyar és angol nyelvű szerkesztett kötetek és több mint 120 tanulmány és könyvrészlet (nagyobb részük idegen nyelven) a bibliai és posztbiblikus irodalom történetszemlélete és történeti emlékezete, a qumráni prófétai interpretációk (pesarim) műfaja és sajátosságai, a qumráni emberkép és mágikus szövegek területén.