„Nemzet” és „individuum” Maruyama Masao korai írásaiban

TAKÓ FERENC online előadása

2022. január 11. 17:30

Zoom: https://us02web.zoom.us/j/89766328024

ID: 897 6632 8024

Maruyama Masao 丸山眞男 (1914–1996) a 20. századi japán gondolkodás meghatározó alakja volt, akire nagy hatást gyakorolt az európai történelemfilozófiai és társadalomtudományos hagyomány. Ezeket mind eszmetörténészként, egyetemi oktatóként, mind politikai gondolkodóként, kora eseményeinek alakítójaként arra használta, hogy a japán gondolkodástörténetet a Tokugawa-kortól a második világháborúig sajátos kontinuitásában interpretálja. Ebben a kontinuumban fontos szerepe van a modern nyugati értelemben vett „nemzetállam”, valamint az individuum, a szubjektum (shutai 主体) megjelenésének – vagy éppen hiányának. Az előadás célja bemutatni, hogyan értelmezi Maruyama a „nemzetet”, az „individuumot” és ezek viszonyát a japán eszmetörténet kontextusában az 1940-es években születő írásaiban, valamint az úgynevezett szubjektivizmus-vitához való hozzájárulásában.

Takó Ferenc filozófiatörténész-japanológus, az ELTE Bölcsészettudományi Kar Japán Tanszékének oktatója, kutatási területe a kínai bölcselet európai, illetve az európai filozófia japán recepciója. Max Weber Kína-interpretációjáról szóló disszertációja megkapta a Cogito-díjat, 2021-ben filozófia és történettudomány kategóriában „az ELTE ígéretes kutatója” címet nyert el.

MMA TÁMOGATÁS

A Kőrösi Csoma Sándor nyomdokain szakmai program megvalósítását a 2021. évben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta. Köszönjük a támogatást!

„Vámpír ‒ rossz madár ‒ gwisin”. Hiedelemlények a mongol és koreai mitológiában és a popkultúrában

Birtalan Ágnes előadása

2021. december 14. Zoom https://us02web.zoom.us/j/85200664735

Jelen téma folytatása a 2020-ban a Kőrösi Csoma Társaság sorozatában elhangzott, a mongol és koreai sámánizmus hagyományos és „cyber” változatainak szentelt előadásnak. Ez alkalommal a CULTURA és NATURA határán élő hiedelemlény mongol (rossz madár) és koreai (gwisin) változatának hagyományos morfológiáját és a mai popkultúrában betöltött szerepéről lesz szó. Vajon mennyire azonosítható a két, egymással több ponton is rokonítható lény az európai vámpír képzetekkel? Milyen szerepet töltött be egy adott közösség életében és hogyan változott meg napjainkra? Népszerűségük és új értelmezésük megjelenik a popkultúrában és alakjuk olyan elemekkel is bővülhet, mint az identitásépítés, a női szerepek átértékelése és nem utolsó sorban a „szórakoztatás” (film, cirkuszi attrakció, balett, új narratívák).

A lény mongol (burját) morfológiájáról: Birtalan Ágnes: „Rossz madár” (muu šubuun) – a burját hiedelmek vámpírja. In: Czövek, Judit – Szulovszky, János (ed.): Közvetítő. Tanulmányok Hoppál Mihály 75. születésnapjára. Budapest, Magyar Vallástudományi Társaság 2017. pp. 155−164. Internetes elérése: https://www.academia.edu/35883764/_Rossz_madár_muu_šubuun_a_burját_hiedelmek_vámpírja (2021.11.11.)

Goldziher Ignác, a tudós és az ember

Megemlékezés Goldziher Ignácról halálának 100. évfordulóján

Dévényi Kinga előadása

2021. november 16. kedd, 17:30

Zoom: https://us02web.zoom.us/j/82287857301

Goldziher Ignác portréja. Erdélyi fotó, Budapest, 1898. MTA KIK Kézirattár, Ms 315/37

A 100 évvel ezelőtt elhunyt Goldziher Ignác az európai iszlámtudományok megteremtésén túl inspirációt jelentett kortársai és az utókor számára is. E tudós életébe, munkásságába és mintegy 13.500 levelet tartalmazó tudományos levelezésébe enged bepillantást az előadás.

Dévényi Kinga a BCE Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék oktatója, az MTA KIK Keleti Gyűjtemény munkatársa, a Goldziher-gyűjtemény kurátora.

Aday kazak és mongóliai kazak népzene – magyar kapcsolatok

Sipos János online előadása

Zoom: https://us02web.zoom.us/j/85057221496

2021. október 12. 17:30

Sipos János, a BTK Zenetudományi Intézetének főmunkatársa, az MMA Művészetelméleti Tagozatának akadémikusa és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára. Központi témája a török népzenék összehasonlító elemzése és a magyar kapcsolatok értékelése. 1987 óta gyűjt török népek között, ezalatt mintegy 10.000 dallamot vett fel, jegyzett le és elemzett. Magyar, angol, illetve török nyelveken 18 könyve és számos cikke jelent meg. Publikációi, e-könyvei és gyűjtéseinek egy része megtekinthető a www.zti.hu  weblapon.

A magyar népzene egyes régi rétegeinek török-mongol háttere már elődeink munkája alapján is világos. Időközben azonban magam is számos kutatást végeztem, és érdemesnek tűnt áttekinteni az újabb eredményeket. Az előadásban elsősorban korábbi kazak gyűjtésemet mutatom be, kitérve a délnyugati és a mongóliai kazak népzene magyar kapcsolataira is.

Kazak jurta

A pakisztáni nizári iszmáílita közösség: mindennapok, vallásgyakorlat és globalizáció

Günsberger Dóra online előadása

2021. szeptember 7. 17:30

ZOOM: https://us02web.zoom.us/j/81515398472

Kik azok az iszmáíliták és miben mások, mint a többi muszlim közösség? Hogyan élnek Pakisztánban és hogyan viszonyulnak egymáshoz a szunnita többséggel? Hogy lehet egy muszlim vallási vezető egyben a világ egyik leggazdagabb hercege is?

Az előadás a célja, hogy a pakisztáni nizári iszmáílita közösség mindennapjain keresztül bemutassa az iszmáíliták iszlám-értelmezésének sajátosságait, a lokális és a globális közösség kapcsolatát, valamint a pakisztáni többségi, szunnita közösséggel fenntartott viszonyát.

Günsberger Dóra a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Nemzetközi és Politikatudományi Intézetének tanársegédje. Tudományos érdeklődési területe a pakisztáni vallási közösségek – elsősorban a nem szunnita muszlim közösségek – története és sajátosságai, valamint Pakisztán politikatörténete

Istenek a képernyőn – Szivák Júlia előadása

2021. június 1. 17:30

https://us02web.zoom.us/j/86363063144?pwd=bFBhNURGTWtJWi9wYTdHdkRlcXUydz09

Hogy jelenik meg a vallás és mitológia az indiai televízióban? Mi köze Ráma hercegnek a dohányzáshoz? Hogy lehet az ember milliárdos aszkéta? Az előadás arra törekszik, hogy bemutassa, hogyan jelennek meg a hinduizmushoz kapcsolódó vallásos történetek, legendák és eposzok, illetve hogyan változott meg a vallásgyakorlás a digitális média hatására Indiában.

Az előadó: Szivák Júlia indológus, a PPKE BTK Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoportjának tudományos segédmunkatársa. Tudományos érdeklődési területe az indiai populáris zene és film.

Hagyomány és örökség Kínában: A kínai sibék családfaíró hagyományának örökségesítése

Sárközi Ildikó előadása

2021. április 13. 17:30-19:00

https://us02web.zoom.us/j/85759596118

Guan Wenming családfaíró az újonnan épült “ősi városban” sétál (Fotó: Sárközi Ildikó, 2019)

Északnyugat-Kínában, a Xinjiang Ujgur Autonóm Terület Chabucha’er Sibe Autonóm Járás Ötödik falvában él egy idős sibe ember, akit közössége családfaíróként ismer. Ennek az embernek van egy közel hatvan sibe klán családfáját tartalmazó gyűjteménye. A gyűjteményt a sibe politikai elit 2015-ben szerette volna megvásárolni, hogy a kínai szellemi kulturális örökség által inspirált monumentális tervüket megvalósítva összegyűjtsék és publikálják valamennyi xinjiangi sibe klán családfáját. Tervüket azonban sem a családfaíró öregember, sem a sibék egy jelentős része nem támogatta, hiszen a családfaírás hagyománya tiltja, hogy bármely klán tagjai idegenek előtt feltárják családfáikat. Függetlenül attól, hogy a sibe politikai elit által tervezett könyv megszületik-e valaha, a történet így is jól példázza, hogy a szellemi kulturális örökség program számos konfliktus forrásává válhat. Az előadó e problémakörbe szeretne betekintést nyújtani, különös tekintettel a vallási hagyományok kulturális örökséggé válásának kérdésébe.

Sárközi Ildikó Gyöngyvér kulturális antropológus, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének tudományos munkatársa, illetve a Károli Gáspár Református Egyetem Keleti Nyelvek és Kultúrák Intézete Kínai Tanszékének egyetemi adjunktusa. Kulturális antropológiai terepmunkáit 2010 és 2019 között a kínai sibe etnikum között végezte mind Északkelet-Kínában, mind az északnyugat-kínai Xinjiang Ujgur Autonóm Terület vidékén. Kutatásai középpontjában eredetileg a nemzetépítés, a történetírás és az identitásformálás összefonódásának kérdése állt. Jelenleg a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal „OTKA” fiatal kutatói kiválósági programjának keretében vezeti az Örökségesítés és szekularizáció Kínában (1949-től napjainkig) című kutatóprojektet.

Út Dvīpāntarába. Egy elképzelt tengeri expedíció Ceylonból Laṅkāra

Dezső Csaba online előadása

Március 16. kedd 17:30-19:00

https://us02web.zoom.us/j/81651287995?pwd=SmdXOVFsVzZrSE5LR0ZNaUVRMU0yUT09

Kr.u. 1000 körül Dhanapāla, a Paramāra király udvari költője megírta Tilakamañjarī című prózáját. Ebben a hosszú irodalmi alkotásban szerepel egy tengeri expedíció, melyet Siṃhala hercege vezet, hogy megbüntesse a Suvela hegynél élő engedetlen vazallusait. Az expedíció leírásában a költő a tengeri út realisztikus részleteit vegyíti fantasztikus kalandokkal. A figyelmes olvasó az indonéz szigetvilág kultúrájára emlékeztető leírásokkal találkozhat, és szétnézhet Laṅkā szigetén is. Dhanapāla művét a korabeli (zömmel dzsaina) fiktív tengeri útleírások kontextusában is érdemes olvasni, megvizsgálva ezeknek az expedícióknak a céljait a „turizmustól” a zsákmányszerzésig.