ZSOLNAY MIKLÓS OSZMÁN FALICSEMPE-GYŰJTEMÉNYE

GERELYES IBOLYA ELŐADÁSA

Helyszín: 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/B félemelet 172.

Időpont: 2018. május 29-én kedden du. fél hat órakor

Az előadás rövid ismertetése:

Amikor 1887. októberében Zsolnay Miklós, apja, az akkor már európai hírű pécsi porcelángyár tulajdonosa, Zsolnay Vilmos kérésére közel-keleti útjára indult, az iszlám kerámia művészetének talán legvonzóbb termékei, az épületeket borító mázas fali csempék, illetve azok utánzatai, már több évtizede ismertek voltak az európai piacon. A sort, az 1855-ös földrengésben megsérült burszai oszmán műemlékek helyreállításával megbízott építész; Léon Parvillée által készíttetett másolatok nyitották meg. Zsolnay útja során egy százhetven darabból álló oszmán falicsempe-gyűjteményt szedett össze, amely ma a pécsi Janus Pannonius Múzeum tulajdonában van.

Az e tárgy típus iránt megmutatkozó érdeklődés úgy tűnik, a 19. század közepe óta nem csökkent. Az európai múzeumok oszmán falicsempe-gyűjteményei napjainkban is újra meg újra a figyelem központjába kerülnek, a magángyűjteményekben szétszóródott darabok pedig kedvelt és drága tételei a műtárgypiacnak.

Az előadás a Zsolnay-gyűjteményt részben a 16-18. századi oszmán kerámia-gyártás részeként, részben az európai gyűjtemények tükrében vizsgálja. A kérdés, hogy mi a gyűjtemény valódi helye és jelentősége.

Magyar Buddhák

Kelényi Béla előadása

2018. április 10-én kedden du. fél hat órakor

1088 Budapest, Múzeum krt. 4/B félemelet 172

A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumban 2017 szeptemberében megnyílt Sanghay–Shanghai : Párhuzamos eltérések Kelet és Nyugat között című kiállítás célja egyrészt az volt, hogy bemutassa a két világháború között Shanghaiban élő magyarok életét és munkásságát, másrészt pedig az, hogy megjelenítse ebben az időszakban a magyarországi keleti hatásokat a képzőművészetben, illetve az olyan, eddig kevéssé vagy egyáltalán nem kutatott területeken is, mint a reklám, kereskedelem, vendéglátóipar vagy a film. Az előadás a korszak ismert és kevésbé ismert magyar művészeinek (Csók István, Jaschik Álmos, Helbing Ferenc, Takách Béla, Vaszary János, Boromisza Tibor, Mokry-Mészáros Dezső, Czimra Gyula) munkáin keresztül próbálja megjeleníteni a Buddha alakjával és a buddhizmussal kapcsolatos műalkotásokat. Az ismertetett anyag remélhetőleg néhány olyan összefüggés feltárására is alkalmat ad, amelyeket csak kevéssé vagy utalásszerűen tudtunk bemutatni a kiállításon.

Felkerült honlapunkra a Keletkutatás 2017. őszi száma

A tartalomból:

Iványi Tamás: Nők a szúfi és a sī‛ita iszlám szertartásain

Tóth Hajnalka: Vár, sánc vagy őrház? – Miket építettek az
erdélyi–temesközi határvidék Habsburg-oldalán a karlócai
békekötés után?

Dávid Géza: Karrierlehetőségek az Oszmán Birodalomban:
kiből lehetett szandzsákbég?

Kovács Máté Gergő: Adalékok Ercsi palánkvár helyének
azonosításához

Pálosfalvi Tamás: Ki volt „Fekete Mihály”, Hunyadi alvezére?

Kápolnás Olivér: Egy mongol nyelvű buddhista áldozat
Jiaqing császárhoz

 

Keletkutatás 2017. tavasz

Honlapunkon is olvasható már a Keletkutatás 2017. tavaszi száma

A tartalomból:

TANULMÁNYOK
Róna-Tas András: A székelyek ősi kincse: a rovásírás
Dévényi Kinga: A nyelvtudomány mint a jogtudomány szolgálóleánya
Iványi Tamás: Nők a szunnita iszlám szertartásain
Özgür Kolçak: Egy erdélyi fejedelem a „héják” karmai között
Gerelyes Ibolya: Sárospataki bokályok vándorúton
Kelényi Béla: A Magyar buddhista olvasófüzér
MISCELLANEA
Sudár Balázs: Szolnok Evlia cselebi leírásában