Varsányi Orsolya előadása

A „MÁSIK” ÉS „MI” A KILENCEDIK SZÁZADI ARAB KERESZTÉNY VITAIRODALOMBAN

Helyszín: 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/B félemelet 172.

Időpont: 2018. március 13-án, kedden du. fél hat órakor

Az előadó: 

Varsányi Orsolya, adjunktus, PPKE-BTK Sémi Filológia Intézet.

Érdeklődése: középkori arab keresztény irodalom; közép- és kora-újkori nyugati iszlámkép, kora-újkori felekezetközi vitairodalom.

Az előadás témája:

A „másik/másság” középkori és kora-újkori percepcióját számos megközelítésből vizsgálta a szakirodalom, de míg a kutatások jelentős része foglalkozik pl. a nyugati/keresztény iszlámképpel, iszlámismerettel, addig a muszlim fennhatóság alatt élő keresztények „mássága/másság-képe” még kevéssé vizsgált terület maradt. Az előadás azt térképezi fel, milyen módon/módokon érzékelték a muszlim fennhatóság alatt élő keresztények a „másságot” a kilencedik században, amikor a keresztény tanítások először fogalmazódtak meg arab nyelven és új, az iszlám által meghatározott referenciakeretben. Az első arab keresztény vitaírók célja a muszlimok által megkérdőjelezett, támadott tanítások védelme volt, s e vitairodalomban az igaz vallás mibenlétének tematikája, ill. a hamis vallások követésének okai gyakran megjelennek. E század három szerzőjének (a melkita Theodore Abū Qurrának [mh. ca. 820-25], a jakobita Ḥabīb ibn Ḫidma Abū Rā’iṭának [mh. kevéssel 830 után], és a nesztoriánus ʿAmmār al-Baṣrīnak [mh. ca. 840]) műveiben vizsgálja az előadó, hogyan jelennek meg „mások” – muszlimok, zsidók, vagy más keresztény közösségek, mi az alapja a keresztény „én/mi”-képnek, s hogy milyen mértékben érzékelték a keresztények saját „másságukat” a társadalomban, ahol éltek. Az „igaz vallás” fogalma alapvető fontosságú mind az önmeghatározásban, mind a „másság/másik” percepciójában – a „másság” fogalmát ennek megfelelően vallási „különbségek/tévelygések” keretei közt vizsgálja az előadás.