„Vámpír ‒ rossz madár ‒ gwisin”. Hiedelemlények a mongol és koreai mitológiában és a popkultúrában

Birtalan Ágnes előadása

2021. december 14. Zoom https://us02web.zoom.us/j/85200664735

Jelen téma folytatása a 2020-ban a Kőrösi Csoma Társaság sorozatában elhangzott, a mongol és koreai sámánizmus hagyományos és „cyber” változatainak szentelt előadásnak. Ez alkalommal a CULTURA és NATURA határán élő hiedelemlény mongol (rossz madár) és koreai (gwisin) változatának hagyományos morfológiáját és a mai popkultúrában betöltött szerepéről lesz szó. Vajon mennyire azonosítható a két, egymással több ponton is rokonítható lény az európai vámpír képzetekkel? Milyen szerepet töltött be egy adott közösség életében és hogyan változott meg napjainkra? Népszerűségük és új értelmezésük megjelenik a popkultúrában és alakjuk olyan elemekkel is bővülhet, mint az identitásépítés, a női szerepek átértékelése és nem utolsó sorban a „szórakoztatás” (film, cirkuszi attrakció, balett, új narratívák).

A lény mongol (burját) morfológiájáról: Birtalan Ágnes: „Rossz madár” (muu šubuun) – a burját hiedelmek vámpírja. In: Czövek, Judit – Szulovszky, János (ed.): Közvetítő. Tanulmányok Hoppál Mihály 75. születésnapjára. Budapest, Magyar Vallástudományi Társaság 2017. pp. 155−164. Internetes elérése: https://www.academia.edu/35883764/_Rossz_madár_muu_šubuun_a_burját_hiedelmek_vámpírja (2021.11.11.)

Cyber Sámánizmus Koreában és Mongóliában

Birtalan Ágnes online előadása

2020. november 17. 17:30

Zoom link: https://us02web.zoom.us/j/3652880772

A „sámánizmus” kifejezés eredetileg egy olyan összefoglaló terminus, mely magába foglal különféle vallási kultuszokat, hagyományokat, rituális gyakorlatot, szinkretikus mitológiát, gazdag pantheont és sajátos tárgyi világot. Központi alakja a mediátor, aki közvetít az emberi világ és a szellemek, istenségek világa között. Ha ez utóbbi kritérium nem teljesül, akkor nem lehet sámánizmusról beszélni.

Koreában és Mongóliában létező, sőt társadalmilag igényelt jelenség a sámánizmus (kor. musok, mong. bȫ mörgöl), melynek megléte hozzátartozik az országimázshoz, és képviselője egy olyan ősi hagyománynak, mely századokon át túlélt számos viszontagságot, üldöztetést, tiltást és képes volt megújulni az újabb és újabb vallási és ideológiai rendszerek mellett. Korunk kihívása az információrobbanás, mely segítségével tértől és időtől függetlenül, bármikor, bárhol hatalmas adatmennyiség birtokába juthatunk. Azonban az információk elsődleges forrásává előlépett világháló közvetíthet hamis, helytelen, sőt ártalmas adatokat, melyek kellő kritikai érzék és tudás nélkül félrevezetnek.

Az előadás röviden ismerteti azt a hagyományt, melyet a különböző források alapján a sámánizmust egy korai állapotként lehet értelmezni és bemutat koreai, valamint mongol példákat a kitalált hagyomány és az internetes sámánizmus világából. Két példa az esettanulmányokból.

Korea: Az LG Internet létrehozta a „Cysha” nevű karaktert (elnevezése a „Cyber” és a „Shaman” szavak első szótagjának összevonása), egy tulajdonképpeni „kiborg sámán”-t azzal a feladattal, hogy a sámánok tevékenységéhez hasonlóan „netpolgároknak” ajánljon segítséget a problémáikra. A témát taglaló tanulmány: Kim, Seong-nae: Korean Shamanic Practice in Cyber Culture. In: Inter-Religio 46 (2005) pp. 3−20. https://nirc.nanzan-u.ac.jp/nfile/3459 (03.11.2020)

Mongólia: 2011-ben Dzsingisz kán szelleme megszólította Ajanga/Ajangat sámánasszonyt, közlése egyrészt természetvédelemi, másrészt a mongol hagyományőrzéshez kapcsolódó „szent parancsokat” tartalmazott. A szöveg megzenésített változata elérhető az alábbi linken: Mongol sámán-invokáció megzenésítése https://www.youtube.com/watch?v=ER1K90GuY7U (03.11.2020)