Mezőgazdasági földek muszlim alapítványokban: esettanulmány a késő oszmán Egyiptomból, 1869

Mestyán Ádám előadása

Az előadás ideje: 2021. január 12. 17:30

Zoom link: https://us02web.zoom.us/j/87872580985

Az előadás Egyiptommal, mint “kedivátussal”, egy késő oszmán különleges tartománnyal foglalkozik. Azt szeretném bizonyítani, hogy a muszlim alapítványi mezőgazdasági földek hasznos jogi eszközök voltak a kedivátus kormányzatának fiskális modernizációjában. A kormányzók megadóztatták és elidegeníthetővé tették az ilyen földeket. Egy 1869-es alapítványi okirat (huddzsa vakfijja) részletes elemzésével bizonyítom ezt a tételt. Az okirat Hósjár asszony, Iszmáíl kedive anyjának alapítványát tanúsítja és részletes betekintést nyújt a korabeli földhivatali szabályozásba és a földbirtok tulajdonjogának dokumentációjába. Előadásomban az egyiptomi adminisztrációt a késő oszmán földjogi változások kontextusában mutatom be. Így a muszlim alapítványok a modernizációban általában játszott szerepéről folyó vitához is hozzájárulok.

MMA támogatás

A Kőrösi Csoma Sándor nyomdokain szakmai program megvalósítását a 2020. évben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta. Köszönjük a támogatást!

A „Maḫzan al-asrār” jelenség és Ḥaydar Ḫvārizmī „Maḫzan al-asrār” címen ismert elbeszélő költeménye

Péri Benedek online (Zoom) előadása

2020. december 8. kedd 17:30

https://us02web.zoom.us/j/3652880772

Meeting ID: 365 288 0772

Idén november végén jelent meg az MTA Könyvtár és Információs Központ gondozásában egy, a Keleti Gyűjteményben őrzött keleti török (csagatáj) nyelvű kézirat kiadása és a szöveg angol verses fordítása. Ḥaydar Ḫvārizmī (megh. 1415 után) elbeszélő költeményének kézirata a Perzsa O. 81 jelű kolligátumban található, melynek másik szövege egy valószínűleg 11. századi, elveszettnek hitt perzsa pornográf költemény. Bár a kézirat datálatlan és a másolás helye sem ismert, úgy tűnik, hogy Iránban készülhetett valamikor a 15–16. században, s innen került későbbi oszmán tulajdonosaihoz. A kézirat érdekessége, hogy mindkét szöveget illusztrációk díszítették volna, a helyüket ki is hagyták, ám a képek nem készültek el. Különös módon, a Ḥaydar Ḫvārizmī munkáját tartalmazó kéziratok között aránylag sok az illusztrált példány. A legkorábbi egy kínai papír használatával összeállított, 15. századi timurida kori kézirat, de a szövegnek olyan, 17. századi szafavida változata is fennmaradt, melyet a korszak legnevesebb kalligráfusa, Mīr ʿImād (megh. 1615) írt és legismertebb festője, Riżā-yi ʿAbbāsī (megh. 1635) illusztrált. Az előadás a kor irodalomtörténeti hátterébe ágyazva bemutatja a költőt és költeményét, majd annak igyekszik utánajárni, hogy egy látszólag jelentéktelen keleti török szövegnek miért van viszonylag sok illusztrált kézirata.

Cyber Sámánizmus Koreában és Mongóliában

Birtalan Ágnes online előadása

2020. november 17. 17:30

Zoom link: https://us02web.zoom.us/j/3652880772

A „sámánizmus” kifejezés eredetileg egy olyan összefoglaló terminus, mely magába foglal különféle vallási kultuszokat, hagyományokat, rituális gyakorlatot, szinkretikus mitológiát, gazdag pantheont és sajátos tárgyi világot. Központi alakja a mediátor, aki közvetít az emberi világ és a szellemek, istenségek világa között. Ha ez utóbbi kritérium nem teljesül, akkor nem lehet sámánizmusról beszélni.

Koreában és Mongóliában létező, sőt társadalmilag igényelt jelenség a sámánizmus (kor. musok, mong. bȫ mörgöl), melynek megléte hozzátartozik az országimázshoz, és képviselője egy olyan ősi hagyománynak, mely századokon át túlélt számos viszontagságot, üldöztetést, tiltást és képes volt megújulni az újabb és újabb vallási és ideológiai rendszerek mellett. Korunk kihívása az információrobbanás, mely segítségével tértől és időtől függetlenül, bármikor, bárhol hatalmas adatmennyiség birtokába juthatunk. Azonban az információk elsődleges forrásává előlépett világháló közvetíthet hamis, helytelen, sőt ártalmas adatokat, melyek kellő kritikai érzék és tudás nélkül félrevezetnek.

Az előadás röviden ismerteti azt a hagyományt, melyet a különböző források alapján a sámánizmust egy korai állapotként lehet értelmezni és bemutat koreai, valamint mongol példákat a kitalált hagyomány és az internetes sámánizmus világából. Két példa az esettanulmányokból.

Korea: Az LG Internet létrehozta a „Cysha” nevű karaktert (elnevezése a „Cyber” és a „Shaman” szavak első szótagjának összevonása), egy tulajdonképpeni „kiborg sámán”-t azzal a feladattal, hogy a sámánok tevékenységéhez hasonlóan „netpolgároknak” ajánljon segítséget a problémáikra. A témát taglaló tanulmány: Kim, Seong-nae: Korean Shamanic Practice in Cyber Culture. In: Inter-Religio 46 (2005) pp. 3−20. https://nirc.nanzan-u.ac.jp/nfile/3459 (03.11.2020)

Mongólia: 2011-ben Dzsingisz kán szelleme megszólította Ajanga/Ajangat sámánasszonyt, közlése egyrészt természetvédelemi, másrészt a mongol hagyományőrzéshez kapcsolódó „szent parancsokat” tartalmazott. A szöveg megzenésített változata elérhető az alábbi linken: Mongol sámán-invokáció megzenésítése https://www.youtube.com/watch?v=ER1K90GuY7U (03.11.2020)

Mi Urunk, az Áldást Hozó: szentkultusz és muszlim népi vallásosság Celebeszen

Szombathy Zoltán online előadása

Az előadás ideje: 2020. október 20. kedd 17.30

Az előadás Zoom linkje: https://us02web.zoom.us/j/87399056532?pwd=ZXBZN1JqU0xidkl5ZmFjWEFQejhEQT09

Jelszó: 918717

ID: 873 9905 6532

Az előadás részben személyes gyűjtőmunka, részben a történeti forrásanyag alapján mutatja be az indonéziai Celebesz szigetének legnagyobb muszlim szentje, Yūsuf al-Makassarī személyét és kultuszának főbb jellegzetességeit. A 17. században élt szent sírja és búcsújáróhelye a sziget legnagyobb városa, Makassar (más néven Ujung Pandang) közelében található, a sziget egyik legősibb mecsetje és az egyik legfontosabb helyi dinasztia sírkomplexuma szomszédságában, ám sajátos módon a világ egyéb, távoli pontjain is fölbukkannak hozzá köthető búcsújáróhelyek. Noha a muszlim világ szentkultuszait gyakran a népi vallásosság sajátos megnyilvánulásaként szokták tárgyalni, az előadás arra is rá kíván mutatni, hogy al-Makassarī (és sok más muszlim szent) népszerűségét pontosan az iszlám írott, normatív hagyományához való kötődések adják.

Mecsi Beatrix online előadása – 2020. szeptember 22.

Egy különös múzeumi tárgycsoport: Az észak-koreai Anak 3-as sír festményeinek életnagyságú másolatai Magyarországon és a műfaj megjelenésének előzményei

Az előadás Zoom linkje: https://us04web.zoom.us/j/3652880772?pwd=ZzlMeklVaHVJQ3daRUlqc1dLR0c0dz09

A linkhez tartozó további adatok: ID: 365 288 0772 Jelszó: 9gjafd

A 4. századi észak-koreai Anak 3-as sír egyik falképe

Az előadás ismertetése:

A kelet-ázsiai műgyűjtésnek számos aspektusa van. Meghatározza a gyűjtés ideje, a gyűjtő érdeklődése és körülményei, de az adott ország kultúrájával kapcsolatos éppen aktuális divat és gondolkodásmód is fontos tényezők.

Az előadás egy különleges múzeumi tárgycsoportot mutat be a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum gyűjteményéből. Ez a tárgycsoport a ma Észak-Korea területén található 4. századi Goguryeo-kori Anak 3-as sír falképeinek méretarányos másolatai, és a sír fából készült modelljei, amelyek információt adnak a falképek helyéről a sírban. A másolatokat és a két fa modellt egy magyar diplomata rendelte meg Észak-Koreában az 1950-es években kortárs észak-koreai festőművészektől.

A falképmásolatok készíttetése, múzeumi kontextusa, művészeti és történeti vonat­kozásán túl több kérdést is felvet, és érdekes kultúrtörténeti képet rajzol ki a korabeli és mai Korea gondolkodásmódjáról. A másolatok értelmezése, gyűjtendő és bemuta­tandó tárgyként való megjelenítése összefüggést mutat az adott kor politikai helyzetével és az akkor jellemző retorikával.

A falképmásolatok készítésének ötletét Koreában Sekino Tadashi (1867‒1935) japán építész kezdeményezte a megszállt koreai területek emlékeinek tanulmányozása céljából, de később, a gyarmati uralom alól felszabaduló Észak-Korea már egészen más módon használta fel az ősi sírok falképmásolatait, és vezetőik személyesen is közbenjártak és támogatták e másolási tevékenységet, beépítve politikai propaganda­tevékenységükbe.

Mi volt az oka, hogy épp az Anak 3-as sír vált az egyik legnépszerűbb témává, amely sír falképeiről több másolat is készült?

Az előadás erre a kérdésre is választ keresve kitér a 2000-es évek Dél-Koreájának fokozott érdeklődésére a téma iránt, ahol immár más jellegű ideológiai töltettel továbbra is igen fontos szerepet játszanak a falképmásolatok, és a nemzeti identitás keresésének és megőrzésének kulcsfontosságú emlékeiként kerülnek az érdeklődés és kutatás középpontjába.

Végül, magyarországi megjelenésük a múzeumi közegben újabb értelmezési lehetőségeket kínál, amelyet az utóbbi évek kiállítási koncepcióinak fényében, és az adott kiállításon betöltött szerepük elemzésével mutat be az előadás.

Az előadó:

Mecsi Beatrix művészettörténész, koreai és japán szakos bölcsész, habilitált tanszékvezető egyetemi docens az ELTE Távol-keleti Intézetében. Doktori fokozatát a University of London School of Oriental and African Studies (SOAS) művészettörténet-régészet szakán szerezte 2004-ben. Tanított többek között a SOAS művészettörténet-régészet szakán, a londoni Sotheby’s kelet-ázsiai művészet MA programján, a szöuli Yonsei Egyetemen (Dél-Korea), jelenleg pedig az ELTE-n és számos európai országban tart kurzusokat és előadásokat a kelet-ázsiai művészetről. Rendszeresen publikál tudományos folyóiratokban középkori, kelet-ázsiai és kortárs művészeti témákban.

Baráthosi Balogh Benedek távol-keleti kutatásai (1908-1914) nyomában

Sántha István – Somfai Kara Dávid online előadása

2020. május 12.

Az előadás diasora

Az előadók Zoom beszélgetése a témáról (időtartam: 1 óra 3 perc)

Az előadás ismertetése:

Sántha István (ELKH BTK Néprajztudományi intézet, tud. főmunkatárs):

Ez volt a harmadik utazásunk az elmúlt két évben (2017‒2019) Belső-Ázsiában. Almásy György  és Vámbéry Ármin után, ez alkalommal Barátoshi Balogh Benedek nyomán az orosz Távol-Keletet, az Amur-mentét, Szahalint jártuk be és Hokkaidora is ellátogattunk. Az utazás előtt nem volt egészen egyértelmű, hogy mennyire pontosak Baráthosi megfigyelései, mennyire használhatóak több mint száz éve gyűjtött anyagai. Két szálat sikerült valamennyire felfejteni az utazás során. Meg kell jegyezni, hogy mindkettőben nagy jelentősége volt Baráthosi kutatásainak. Az egyik a sámánizmus hagyománya a térségben, pontosabban fogalmazva az itt élő népek sámánista gyakorlatainak mai helyezte. A másik ennek a földrajzilag és geopolitikailag bonyolult és összetett térségnek az etnikai viszonyaiba betekintést kapni, a ma megfigyelhető etnikai viszonyok dinamikáját érzékelni. Jelen előadás keretében én ez utóbbi jelenségkörben szerzett tapasztalatainkat kívánom megosztani  a Kőrösi Csoma Társaság érdeklődő közönségével. 

Somfai Kara Dávid (ELKH BTK Néprajztudományi intézet, tud. főmunkatárs):

Baráthosi Balogh Benedek 1908 és 1914 között többször is járt a Távol-Keleten (Japán, Oroszország, Kína). Fő kutatásait az Amur folyó menti tunguz népek (nanaj és ulcsa) között végezte, bár Szahalin szigetének őslakos népeit (ajnu, nyivh, ulta) is tanulmányozta. Gazdag fotó- és tárgygyűjteményét a Néprajzi Múzeum őrzi, akárcsak részben kiadatlan nyelvi és folklór anyagait. 2019 augusztusában a Klebelsberg-ösztöndíj támogatásával Sántha István és Somfai Kara Dávid egy hónapos tanulmányút keretében kereste fel Baráthosi terepmunkáinak helyszíneit (Habarovszk, Vlagyivosztok, Amur, Szahalin, Hokkaidó). Mivel korábban (1995‒2009) a dél-szibériai sámán hagyományokat tanulmányoztam, Baráthosi sámán anyagainak alapján arra voltam kíváncsi, milyen formában élnek tovább a spirituális hagyományok a térségben, milyen újfajta hatások érik az őslakosok hitvilágát a poszt-szovjet korban, miközben gőzerővel folyik a nyelvi és kulturális asszimiláció (akkulturáció).