Varsányi Orsolya előadása

A „MÁSIK” ÉS „MI” A KILENCEDIK SZÁZADI ARAB KERESZTÉNY VITAIRODALOMBAN

Helyszín: 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/B félemelet 172.

Időpont: 2018. március 13-án, kedden du. fél hat órakor

Az előadó: 

Varsányi Orsolya, adjunktus, PPKE-BTK Sémi Filológia Intézet.

Érdeklődése: középkori arab keresztény irodalom; közép- és kora-újkori nyugati iszlámkép, kora-újkori felekezetközi vitairodalom.

Az előadás témája:

A „másik/másság” középkori és kora-újkori percepcióját számos megközelítésből vizsgálta a szakirodalom, de míg a kutatások jelentős része foglalkozik pl. a nyugati/keresztény iszlámképpel, iszlámismerettel, addig a muszlim fennhatóság alatt élő keresztények „mássága/másság-képe” még kevéssé vizsgált terület maradt. Az előadás azt térképezi fel, milyen módon/módokon érzékelték a muszlim fennhatóság alatt élő keresztények a „másságot” a kilencedik században, amikor a keresztény tanítások először fogalmazódtak meg arab nyelven és új, az iszlám által meghatározott referenciakeretben. Az első arab keresztény vitaírók célja a muszlimok által megkérdőjelezett, támadott tanítások védelme volt, s e vitairodalomban az igaz vallás mibenlétének tematikája, ill. a hamis vallások követésének okai gyakran megjelennek. E század három szerzőjének (a melkita Theodore Abū Qurrának [mh. ca. 820-25], a jakobita Ḥabīb ibn Ḫidma Abū Rā’iṭának [mh. kevéssel 830 után], és a nesztoriánus ʿAmmār al-Baṣrīnak [mh. ca. 840]) műveiben vizsgálja az előadó, hogyan jelennek meg „mások” – muszlimok, zsidók, vagy más keresztény közösségek, mi az alapja a keresztény „én/mi”-képnek, s hogy milyen mértékben érzékelték a keresztények saját „másságukat” a társadalomban, ahol éltek. Az „igaz vallás” fogalma alapvető fontosságú mind az önmeghatározásban, mind a „másság/másik” percepciójában – a „másság” fogalmát ennek megfelelően vallási „különbségek/tévelygések” keretei közt vizsgálja az előadás.

Felkerült honlapunkra a Keletkutatás 2017. őszi száma

A tartalomból:

Iványi Tamás: Nők a szúfi és a sī‛ita iszlám szertartásain

Tóth Hajnalka: Vár, sánc vagy őrház? – Miket építettek az
erdélyi–temesközi határvidék Habsburg-oldalán a karlócai
békekötés után?

Dávid Géza: Karrierlehetőségek az Oszmán Birodalomban:
kiből lehetett szandzsákbég?

Kovács Máté Gergő: Adalékok Ercsi palánkvár helyének
azonosításához

Pálosfalvi Tamás: Ki volt „Fekete Mihály”, Hunyadi alvezére?

Kápolnás Olivér: Egy mongol nyelvű buddhista áldozat
Jiaqing császárhoz

 

ALMÁSY 150 PROJEKT : Almásy György (1867‒1933) tudományos munkássága

Somfai Kara Dávid és Sántha István előadása

Helyszín: 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/B félemelet 172.

Időpont: 2018. február 13. kedd du. fél hat órakor

Az előadás rövid ismertetése:

Az előadás témája az „angol beteg” apja, Almásy György (1867‒1933) tudományos munkásságának fogadtatása Kazahsztánban és Kirgizisztánban. Almásy György Belső-Ázsia szerelmese volt, ahova két nagy utat tett, 1900-ban és 1906-ban. Nevét és művét méltatlanul feledte el az utókor, hiszen a maga korában ő írta meg leghitelesebben a nomádok életét. Almásy egészen Taskentig jutott, majd tovább ment a kazah-kirgiz nomádok területére, s egészen a Tien Sanig jutott ló- és teveháton, illetve csónakon. Néprajzi feljegyzései máig nagy értéket képviselnek.

Az előadók:

Sántha István szociálantropológus, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet Etnológia Témacsoport tudományos főmunkatársa

Somfai Kara Dávid turkológus, mongolista, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet Etnológia Témacsoport tudományos munkatársa

Keletkutatás 2017. tavasz

Honlapunkon is olvasható már a Keletkutatás 2017. tavaszi száma

A tartalomból:

TANULMÁNYOK
Róna-Tas András: A székelyek ősi kincse: a rovásírás
Dévényi Kinga: A nyelvtudomány mint a jogtudomány szolgálóleánya
Iványi Tamás: Nők a szunnita iszlám szertartásain
Özgür Kolçak: Egy erdélyi fejedelem a „héják” karmai között
Gerelyes Ibolya: Sárospataki bokályok vándorúton
Kelényi Béla: A Magyar buddhista olvasófüzér
MISCELLANEA
Sudár Balázs: Szolnok Evlia cselebi leírásában

Decemberi felolvasó ülések

Örömmel invitáljuk Tisztelt Tagjainkat és az érdeklődőket két decemberi felolvasó ülésünkre:

Birtalan Ágnes

 „Kis jurtának támasza,

Kis gyermeknek oltalma”

AZ ONGON-SZELLEMEK SZEREPE A DARHAT SÁMÁNOK MÓDOSULT TUDATÁLLAPOTÁBAN

Helyszin: 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/B, félemelet 172.

Időpont: 2017. december 5. 17:30

 

Péri Benedek

*HAZÍNA-YI MAÁNÍ*, „A TARTALMAK TÁRHÁZA”

avagy az MTA Könyvtára Keleti Gyűjteményének

perzsa kézirat kollekciója

Helyszin: 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/B, félemelet 172.

Időpont: 2017. december 12. 17:30

Meghívó könyvbemutatóra

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem
Sémi Filológiai és Arab Tanszéke,
a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség (METEM), és
a Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány (HEH)
tisztelettel meghívja

Ormos István
EGY ÉLETÚT ÁLLOMÁSAI
Kmoskó Mihály
1876–1931
című kötetének bemutatójára.

A bemutató időpontja és helyszíne:
2017. október 3. (kedd) 15 óra
az ELTE BTK Kari Tanácsterme
1088 Budapest, Múzeum körút 4/A, földszint

A kötet megszületéséről szól röviden
Ormos István egyetemi tanár
Eötvös Loránd Tudományegyetem

A kötetet ismerteti
Käfer István egyetemi tanár
Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Gál Ferenc Főiskola

és

Ablonczy Balázs
tudományos főmunkatárs – egyetemi docens
MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont
Eötvös Loránd Tudományegyetem

Moderátor
Zombori István történész
Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség
Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány

A kötet megvásárolható a helyszínen és az alábbi helyen:
Penna Bölcsész Könyvesbolt
1053 Budapest, Magyar utca 40.
mobil: +36-30-203-17-69
e-mail: info@pennakonyvesbolt.hu