Elhunyt Dr. Erdélyi István

Megrendüléssel tájékoztatjuk Önöket, hogy április 7-én elhunyt Dr. Erdélyi István, a Kőrösi Csoma Társaság alapító tagja, évtizedeken keresztül választmányi, majd elnökségi tagja,  muzeológus, régész, történész, a magyar őstörténet kutatója, a Magyar Őstörténeti Munkaközösség Egyesület alapítója és tiszteletbeli elnöke.

Rövid életrajzát a következő linken olvashatják: https://julianusbaratai.blog.hu/2020/04/08/erdelyi_istvan?dashboard_position=238106918 

Kazakok: egy nomád kipcsak nép útja a köztársaságig

Ivanics Mária előadása

2020. február 18. kedd, 17:30

1088 Budapest, Múzeum körút 4/B félemelet 172.

Az előadás a törökség kipcsak nyelvágához tartozó kazakok etnogenezisét követi nyomon napjainkig. Tárgyalja a kazak szó eredetét, az „államalapítást”, a nomád társadalmi szervezet és a nemzetségek jellemzőit. Végigkíséri a kazak kánságok betagolását a cári birodalomba, bemutatja a Szovjetunión belüli helyüket, majd útjukat a köztársaság kikiáltásáig. Az előadásban szó lesz az ország gazdasági potenciáljáról, az ott élő nemzetiségekről, a lakosság vallási megoszlásról és a magyar-kazak rokonság elméletéről is.

Ivanics Mária a Szegedi Tudományegyetem Altajisztikai Tanszékének professzora. Fő kutatási területe a Krími Kánság és az Eurázsiai-steppe népeinek története, az Oszmán Birodalom európai vazallusainak egymáshoz és a Portához való viszonya, valamint a Volga-vidék történeti hagyományának feldolgozása. 

Élet a sivatagban: a pusztaityúk a középkori arab irodalomban

Dévényi Kinga előadása

Az ülés helye:  ELTE BTK, 1088 Múzeum körút 4/B, félemelet 172.

Az ülés időpontja: 2020. január 14. kedd, 17:30

Az előadás a középkori arab irodalom kedvelt madarát, a pusztaityúkot mutatja be a korabeli leírásokon és verseken keresztül, hangsúlyt helyezve arra, hogy a madár hogyan tudott a sivatagi élethez alkalmazkodni.

MMA támogatás

A Kőrösi Csoma Sándor nyomdokain szakmai program megvalósítását a 2019. évben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta. Köszönjük a támogatást!

Megemlékezés Ligeti Lajosról a Kőrösi Csoma Társaság újjáalapításának félévszázados évfordulója alkalmából

Az esemény időpontja: 2019. december 10. kedd, 17:30

Az esemény helyszíne: 1088 Budapest, Múzeum körút 4/B, félemelet 172.

Ligeti Lajos beszél életútjáról televíziós felvételeken

Vásáry István: „Ligeti Lajos, a tudós orientalista és tanár

Terjék József: „A tudomány bűvkörében – Egy tanítvány visszaemlékezése Ligeti Lajosra

Birtalan Ágnes: „Ligeti Lajos a filológus és terepkutató

Az eseményen résztvevők számára örmény ételkóstolót biztosít Serkisian Szeván

Ligeti Lajos (1902-1987) akadémikus, az MTA alelnöke, az ELTE professzora, orientalista és a magyar őstörténet kutatója volt, akit a magyarság eredetének rejtélye ihletett Ázsia ősi művelődésének önfeláldozó kutatására. Fél évszázaddal ezelőtt, húsz év szünet után alapította újra az eredetileg 1920-ban alapított Kőrösi Csoma Társaságot. A Társaság első elnöke, majd tiszteleti elnöke volt.
Az előadáson a vele készült televíziós beszélgetések részletei után két tanítványa, Vásáry István turkológus és Terjék József tibetista emlékeznek a tudósra és tanárra. Végül a Ligeti professzor által alapított Mongol és Belső-ázsiai Tanszék jelenlegi vezetője, Birtalan Ágnes beszél Ligeti Lajos tudományos működésének két jellegzetes területéről.
Az előadások után Serkisian Szeván, az Országgyűlés nemzetiségi szószólója kedveskedik a hallgatóság számára örmény ételkóstolóval.

Magyar őstörténet-kutatás ‒ új utakon

Sudár Balázs előadása

Helyszín: 1088 Budapest, Múzeum körút 4/B, félemelet 172.

Időpont: 2019. november 19. 17:30

Az elmúlt évtized nagyon komoly követ, sőt köveket vetett a korai magyar történelem kutatásának lassan elnyugodni látszó állóvizébe. A régészet – száz év szinte eredménytelen keresés után – újabban ontja a Kárpát-medencei leletanyaggal kapcsolatba hozható leleteket Etelközből, az Urál vidékéről és újabban a Kaukázusból is. A genetika – egy újonnan porondra lépő őstörténeti kutatási irány – szintén erős, sokakat felkavaró állításokat fogalmaz meg. Mindemellett a már-már “leírt” történettudomány is tartogat meglepetéseket, messze vagyunk attól, hogy az írott forrásokról mindent tudnánk. Hol tartunk most, melyek a legégetőbb kérdések, mely irányok tűnnek a legígéretesebbeknek? Az előadás ebbe a világba vezeti el a hallgatóságot.

Az előadó: Sudár Balázs, turkológus, történész, a magyar őstörténet kutatója, zenész. A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa (kora újkori témacsoport), egyúttal a Magyar Őstörténeti Témacsoport vezetője. További kutatási területei: a magyarországi török hódoltság története, különös tekintettel annak művelődéstörténeti vonatkozásaira.

Magyar táncosnők Egyiptomban az 1930-as években: sorsok, arcok, mozdulatok

Balogh János Mátyás előadása

Időpont: 2019. október 15. kedd du. fél hat

Helyszín: 1088 Budapest, Múzeum körút 4/B, félemelet 172.

A két világháború közötti Egyiptom néhány száz fős magyar kolóniájának leghíresebb alakja kétségtelenül Almásy László volt. Az azonban kevésbé ismert, hogy magyar „artisták” (előadóművészek) és táncosnők százai is eljutottak ekkor a Nílus partjára – hónapokig, vagy akár évekig is dolgoztak az ország nyugatias mulatóiban. Az előadó a táncosnők reputációját, konfliktusaikat, illetve egyéni sorsukat és motivációikat tárgyalja.  Kiemelten foglalkozik a táncosnők egyiptomi fényképhasználatával. Az előadás során bemutatásra kerülnek többek között pikniken készült amatőr fotók, „hagyományos” portrék, portfólió-albumokból származó képek, Photomaton-fotókabinban készült felvételek, továbbá egy neves fotóművész Kairóban készült fényképei is.

Az előadó:

Balogh János Mátyás PhD – történész, főlevéltáros (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára). Történelmet és iranisztikát tanult Budapesten (ELTE BTK); iranisztikai, illetve vállalattörténeti képzéseken vett részt Teheránban, Nápolyban és San Geminiben. 2014-ben védte meg vállalattörténeti disszertációját az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskolájának Társadalom- és Gazdaságtörténeti Programján. Évek óta foglalkozik ego-dokumentumokkal, naplókkal (Lowetinszky János József naplójával), két világháború közötti migrációtörténettel (magyar munkavállalók külföldön), valamint fotótörténettel (tömegtermelésű portréfotózás a 20. század első felében).

Folklórszövegtől a szótárig

Kérdések és megoldások Kúnos Ignác krími tatár szövegeinek a közzététele kapcsán

Baski Imre előadása

Helyszín: 1088 Budapest, Múzeum körút 4/B

Időpont: 2019. szeptember 24. kedd du. fél hat

Közel egy emberöltő telt el azóta, hogy a t. Társaság előadást hallhatott Kúnos Ignác (1860-1945) török-tatár népköltési gyűjteményéről, ezért újfent szükségesnek látszik a hagyatéknak és magának a gyűjtőnek a bemutatása. Az immár több mint száz éves hagyaték egyes részeinek rövid ismertetésével egyidejűleg utalás történik azokra a szövegkiadásokra, szótárakra és egyéb tudományos munkákra, amelyek a szóban forgó gyűjtemény felhasználásával születtek az elmúlt fél évszázadban.

A fentebb vázolt visszatekintés után az előadó rátér a gyűjtemény krími tatár nyelvű részének a leírására, amelynek során összeveti az eddigi kiadásokban alkalmazott átírási rendszereket és szövegfeldolgozási (szövegkiadási) elveket, módszereket. Sajnálatos, hogy az évtizedekre elhúzódó szövegfeldolgozás, az időközben meg-megváltozó kutatói koncepció, valamint a kiadóról kiadóra eltérő (tipográfiai) igényekhez való alkalmazkodás eredményeképp a már megjelent szövegkiadások (dalok, találós kérdések, szójegyzékek) meglehetősen heterogén képet mutatnak, és az eredetire alig hasonlítanak.

Az előadó a továbbiakban kifejti a saját szövegkiadói koncepcióját, amelynek az a lényege, hogy a szövegkiadás során a lehető legnagyobb mértékben meg kell őrizni a szövegemlék (dokumentum) eredeti írásrendszerét. A további filológiai munkálatokat (jegyzetek, magyarázatok, átírási táblák készítése stb.) ennek az elvnek kell alárendelni. Az előadó által követett szerkesztési elvek gyakorlati megvaslósulását a kiadás előtt álló krími tatár mesék példáján kerülnek bemutatásra.

A mesék kiadásra való előkészítésével egy időben készül a teljes krími tatár gyűjtemény (dalok, találós kérdések és mesék) lexikáját magába foglaló többnyelvű (krími tatár – orosz – angol – török/magyar?) szótár is. Az előadás végén a hallgatóság betekintést nyerhet a tervezett szótár összeállításával kapcsolatban felmerülő lexikográfiai kérdésekbe is.

Baski Imre turkológus, az MTA-ELTE Közép-ázsiai Kutatócsoportjának nyugalmazott tudományos főmunkatársa. Fő kutatási területe a névkutatás. Kidolgozta egy török tulajdonnévi adatbázis összeállításának a módszerét.

Schütz Ödön emléknap 2019

Meghívó a Kőrösi Csoma Társaság és a Mongol és Belső-ázsiai Tanszék közös rendezvényére

Időpont: 2019. június 4. kedd, 17:30

Helyszín: ELTE, BTK, 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/B, félemelet 172

Program

Köszöntők:
Birtalan Ágnes tanszékvezető, a Társaság elnöke és Serkisian Szeván, a Parlament örmény nemzetiségi szószólója

Beszámoló az ELTE BTK-n folyó kaukazológiai oktatásról

Zsigmond Benedek :
Az indiai örménység nyelve az Azdarar tükrében

Armen Grigoryan :
Egy évvel az örményországi bársonyos forradalom után: reformok és kihívások (angol nyelvű előadás)

Örmény ételkóstoló (Serkisian Szeván)

Szegmentált ágazatok: Rokonsági rendszer és konfliktusok a közel-keleti nomád társadalmakban

Szombathy Zoltán előadása

Időpont: 2019. május 7. 17:30

Helyszín: 1088 Budapest, Múzeum körút 4/B, félemelet 172.

A Közel-Kelet és Afrika számos harcias nomád népcsoportjára jellemző rokonsági rendszert az antropológiai szakirodalom a szegmentált ágazatok rendszereként emlegeti. Ilyen rokonsági rendszert találunk többek között az arab nyelvű közel-keleti beduinoknál, a Szahara berber nomádjai között, illetve Afrika északkeleti részének muszlim és nem muszlim pásztornépeinek nagy részénél (pl. szomálik, afarok, bedzsák, nuerek). Az előadás ennek a nagyon jellegzetes társadalmi berendezkedésnek a legfőbb jellemzőit kívánja bemutatni, továbbá áttekinti azt, hogy hogyan nyomja rá a bélyegét ez a társadalomszerkezet egy sor jelenleg is dúló politikai konfliktus és háború alakulására (pl. líbiai, iraki, jemeni, szomáliai, dél-szudáni polgárháború).

Szombathy Zoltán az ELTE Sémi Filológiai és Arab Tanszékének vezetője. Kutatási területe a Közel-Kelet és az iszlám világ társadalomtörténete és néprajza. Az arab nyelv és kultúra mellett szuahéli és indonéz nyelvvel, illetve a fekete-afrikai és délkelet-ázsiai iszlám kultúrával is foglalkozik. Több magyar és idegen nyelvű könyv szerzője. Kutatóként több évet töltött az Egyesült Államokban, Nyugat-Európában és az arab világban. Az utóbbi években a délkelet-ázsiai térségben folytatott antropológiai terepmunkát a népi iszlám vallásosság tárgykörében.