Csirkés Ferenc online előadása
2023. március 21. 17:30
Az oszmánokat és Törökországot a török nyelvvel, míg Iránt a perzsa nyelvvel azonosítjuk. Ennek történeti kialakulása azonban komplex folyamat volt. Így például az 1501-től Iránt uraló és azt síizmusra áttérítő szafavida dinasztia alapítója, I. Iszmail sah (ur. 1501-1524), jelentős török költő volt, csakúgy, mint kortársa, az Egyiptomot és Szíriát uraló mamelukok utolsó szultánja, Kanszú al-Gavrí (ur. 1501-1516), míg közös nemezisük, I. Szelim oszmán szultán (ur. 1512-1520) perzsául verselt. Ez a kora újkor az a történeti periódus, amikor bürokratikusan szervezett birodalmak jelentek meg mind Nyugaton, mind az iszlám világban, melyekben a politikai, vallási és nyelvi identitás egyre inkább összekapcsolódott. Ez azonban messze nem jelentette egyéb helyi hagyományok eltűnését. Az előadás néhány példán keresztül azt a kérdést járja körül, hogy a kora újkori Iránban a török írásbeliség milyen politikai-ideológiai, vallási kulturális szerepet töltött be, és a korszakban hogyan kell értelmezni a magasabb presztízzsel bíró perzsa írásbeliséggel való kapcsolatát.
Csirkés Ferenc az ELTE-n szerzett turkológusi, angol nyelv- és irodalomszakos, ill. iranisztika szakos diplomát, majd 2016-ban a Chicagói Egyetemen doktorált. Korábban a CEU és a Tübingeni Egyetem oktatója volt, jelenleg pedig az isztambuli Sabancı Egyetem adjunktusa. Az idei tanévet kutatószabadságon, a vancouveri Simon Fraser Egyetemen tölti. Kutatási területe a középkori és kora újkori Irán, Közép-Ázsia és az Oszmán Birodalom irodalom- és kultúrtörténete.