Schütz Ödön emléknap

A Kőrösi Csoma Társaság és a Mongol és Belső-ázsiai Tanszék közös rendezvényére

2018. március 27. kedd 17 óra 30 perc

ELTE, BTK, 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/B, 172-es terem

Birtalan Ágnes és Zsigmond Benedek: Az ELTE BTK Mongol és Belső-ázsiai Tanszéken folyó kaukazológiai oktatás (beszámoló)

Zsigmond Benedek: Örmény nyelvek. Kísérlet az örménység által használt irodalmi és beszélt nyelvek áttekintésére

Levan Gigineishvili: Grúz bibliafordítások és Ioane Petrici (angol nyelven)

Serkisián Szeván: Az Országos Örmény Önkormányzat köszöntője

Örmény ételkóstoló

Az előadások rövid ismertetése:

Zsigmond Benedek

Örmény nyelvek. Kísérlet az örménység által használt irodalmi és beszélt nyelvek áttekintésére

Az örmény az indoeurópai nyelvcsalád önálló ága. Az örmény beszélők egyetlen nyelvnek tartják, a tudomány által feltárt kép azonban ennél komplexebb. A klasszikus örmény nyelv a Biblia fordításával kezdődik a Kr. u. 5. században. A kéziratos és korai nyomtatott forrásokból az óörmény, a középörmény és az újörmény nyelveknek is számos, markánsan eltérő változata került elő. A beszélt örmény nyelvek többnyire kölcsönösen érthetetlenek, illetve korlátozott mértékben érthetők. A mintegy tíz irodalmi és a kb. negyven beszélt nyelven kívül még három további csoportot találunk. Az armenoxenikus nyelvek örmény betűkkel íródtak, ám más nyelvcsaládokhoz tartoznak, ilyen a Schütz Ödön által is kutatott örménykipcsak nyelv. A xenoarmenikus nyelvek ezzel szemben idegen írásokkal (grúz, arab) írt örmény nyelvváltozatok. Végül az örmény keveréknyelvek vagy az óörmény és különböző újörmény nyelvek keverékei, vagy az örmény és valamely idegen nyelvé, mint az örmény–cigány keverék lomavren nyelv.

 

Levan Gigineishvili

Grúz bibliafordítások és Ioane Petrici

Az első grúz bibliafordítások minden bizonnyal a grúz írás létrejöttét (Kr. u. 400 k.) közvetlenül követően készültek el, ám ezek kéziratai csak századokkal későbbről kerültek elő. E korai grúz fordításokról hagyományosan azt tartják, hogy örmény és szír fordítások felhasználásával készültek. Grúz szerzetesek az 5. századtól kezdve éltek a fontos keresztény zarándokközpontokban, illetve később bizánci ortodox kolostorokban is. Itt szembesültek a bizánci egyházban hagyományozódott bibliafordítások és a grúz szövegek eltéréseivel, ennek nyomán születtek meg a későbbi grúz bibliafordítások. A középkori grúz filozófia és teológia egyik legkiemelkedőbb alakja, a neoplatonista hátterű Ioane Petrici elkészítette a Zsoltárok könyvének grúz fordítását. E műnek csak a Petrici által írt előszava maradt fenn, amiből azonban kiderül a zseniális teológus bibliaértelmezési módszere.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..